És akik a férfiak helyébe léptek

1920 női divat

Tévedés volna azt hinni, hogy a világháború csak a férfiak életét változtatta meg, míg a nők epekedve várták a bevonult katonák visszatérését. A háború alatt ugyanis a nők munkaerejére is szükség lett a katonáskodó férfiak pótlása érdekében. Így a háborús években kiderült, hogy a legtöbb munkahelyen a nők ugyanolyan jól megállják a helyüket, mint a férfiak. A női munkások alkalmazásának elterjedése számos fotó témája lett, melyek közül itt láthatunk egy érdekes válogatást.

A fejlett nyugati államokban a szüfrazsett mozgalom ekkor már hosszú évek óta küzdött a nők egyenjogúságának elismertetéséért. Legfőbb követelésük a férfiakéval megegyező szavazati jog elnyerése volt. A világháború idején munkába állt nők bizonyították, hogy valóban semmi ok nincs arra, hogy másodrendű állampolgárokként kezeljék őket. A hadiiparban dolgozó nők munkája pedig elengedhetetlen volt a háborúhoz.

Egy érdekesnek ígérkező film éppen idén ősszel jelenik meg a szüfrazsett mozgalom küzdelmeiről:

A háború befejeződése után már nem lehetett a nőket egyszerűen visszaparancsolni a családi konyhába. Igaz, a háborúból visszatért férfiak riválist láttak a női munkavállalókban, ezért a társadalmi béke érdekében számos nőszervezet indított kampányt a „hagyományos családi szerepek” visszaállítása érdekében. Ezek a törekvések azonban csak a felsőbb társadalmi osztályokban számíthattak sikerre, mivel ők voltak azok, akik megengedhették maguknak az egykeresős családmodellt. A nők munkába állása után a választójogot is egyre kevésbé lehetett megtagadni tőlük, így azt egyre több országban kapták meg a nők is, valamint a szegények és a tanulatlanok is – hiszen a háborúban ők is ugyanúgy részt vettek. A háborús erőfeszítések tehát így eredményezték az általános választójog elterjedését, vagyis a tömegdemokráciák kialakulását.

Az általános választójog bevezetése Férfiak esetében Nőkre vonatkozóan
Nagy-Britannia 1918, előtte kb. a férfiak 55%-a 1928
Franciaország 1848 1944
Hollandia 1917 1919
Németország 1871 1918
Svédország 1907 1921
Svájc 1848

1971

Appenzell Innerrhoden kantonban azonban csak 1991-ben

Olaszország 1912 1946
Ausztria 1907 1919
Magyarország

1918

Azonban 1922-ben ismét korlátozták a szavazásra jogosultak körét, valamint a szavazás túlnyomórészt nem titkosan, hanem nyíltan történt 1939-ig.

Az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot 1945-ben vezették be.

1918

Azonban 1922-ben ismét korlátozták a szavazásra jogosultak körét, valamint a szavazás túlnyomórészt nem titkosan, hanem nyíltan történt 1939-ig.

Az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot 1945-ben vezették be.

Oroszország

1917

1918-ban azonban korlátozzák egyes társadalmi csoportok szavazati jogát. A Szovjetunióban pedig nem volt jelentősége a szavazati jognak.

1917

1918-ban azonban korlátozzák egyes társadalmi csoportok szavazati jogát. A Szovjetunióban pedig nem volt jelentősége a szavazati jognak.

Bulgária 1879 1938
Szerbia 1888/1903 1945
Görögország 1864 1930
Új-Zéland 1862 1893
Kuba 1901 1934

Érdemes kicsit elmélyedni a fenti táblázatban:

  • Melyik államban vezették be elsőként a férfiakra és nőkre is kiterjedő általános szavazati jogot?
  • Melyik országban kapta meg egyszerre a férfi és női lakosság az általános választójogot?
  • Hol volt a legnagyobb időbeli különbség a férfiakra vonatkozó általános választójog és a nők általános választójogának bevezetése között?
  • Mivel járulhatott hozzá a két világháború közti magyar választási rendszer ahhoz, hogy az országnak rossz híre legyen a nyugati demokráciák sajtójában?
  • Nézz utána, ki volt Kate Sheppard és Emmeline Pankhurst!

Az első világháború és a nők munkába állása jelentős előrelépés volt a női egyenjogúság felé. A szavazati jog megadása azonban nem mindenütt jelentett teljes egyenjogúságot. Voltak olyan országok, ahol ugyan szavazhattak a nők, de a választásokon politikusként nem indulhattak. A társadalmi gyakorlat egyébként is csak lassan változott: a női politikusok száma csak fokozatosan nőtt az európai parlamentekben. A két háború között még inkább számított kivételes esetnek, ha egy nő politikus lett.

chanel

A „modern nő” nem csak munkába állt és szavazni akart, hanem ezáltal függetlenebbé is vált. Szabadságvágyát a divat nyelvén is megfogalmazta: egyre többen hagyták el a női testet formába préselő fűzőt, s kényelmesebb ruhákat kezdtek viselni. Akár nadrágot is, miközben rövidre vágatták a hajukat és látványosan cigarettára gyújtottak. A modern nő életfilozófiájának és az ehhez illő divatnak a megteremtésében meghatározó szerepe volt a francia Coco Chanelnek, aki frappáns életvezetési tippeket is adott a nőknek. Ha manapság a „francia nők” ellenállhatatlan bájáról beszél valaki, akkor tulajdonképpen a Coco Chanel által kialakított nőképről beszél.

Miközben a szavazati jog kérdésében egyre több országban kielégítették a nők kívánságait, egy másik területen visszalépés történt. Míg az óvszerek egyre általánosabbá váltak (habár egy nőnek nem illett ilyet vásárolnia), a vibrátorok eltűntek a háztartási gépeket forgalmazó üzletek polcairól. Az elektromos vibrátorok ugyanis a 19. század végén terjedőben voltak mint a „női hisztéria” otthoni kezelésére, megelőzésére alkalmas eszközök. Az 1920-as években azonban számos pornográf fotón és filmben jelentek meg a vibrátorok, s emiatt „rendes nőnek” nem illett már ilyet használnia. Ennek megfelelően el is tűntek azok a boltok polcairól és a háztartási gépeket hirdető katalógusokból.

A téma története iránt érdeklődők a San Franciscóban létesített szakmúzeumban elégíthetik ki a kíváncsiságukat. (Klikk a képre!)

vibrator muzeumLink: http://antiquevibratormuseum.com/vintage-vibes.html

Reklámok