A múltat végképp eltörölni

Internacionale kotta

Föl, föl, ti rabjai a földnek,

Föl, föl, te éhes proletár!

A győzelem napjai jönnek,

Rabságodnak vége már.

A múltat végképp eltörölni,

Rabszolga-had, indulj velünk!

A Föld fog sarkából kidőlni,

Semmik vagyunk, s minden leszünk!

Ez a harc lesz a végső,

Csak összefogni hát,

És nemzetközivé lesz

Holnapra a világ.

Az 1871-ben Franciaországban született Internacionálé a munkásmozgalom legismertebb indulója, mely 1922 és 1944 között a Szovjetunió hivatalos himnusza is volt.

Tovább olvasom!

Reklámok

A cár atyuskától Lenin apánkig

A kép megtekinthető nagyobb méretben, ha rákattintasz!

És letölhető pdf formátumban!

idovonal_oroszorszag

 miklós cár  Lvov  kerenszkij

Romanov II. Miklós (1868-1918) az utolsó orosz cár

Lvov herceg (1861-1925) az ideiglenes forradalmi kormány első miniszterelnöke

Kerenszkij (1881-1970) az ideiglenes kormány külügy-, majd hadügyminisztere, végül miniszterelnöke Lvov herceg lemondása után

 Kornyilov  Lenin

Kornyilov tábornok (1870-1918) hivatásos katona, aki előbb a Kerenszkij-kormány ellen puccsot kísérelt meg, majd a bolsevik hatalom ellen szervezett támadást

Lenin (1870-1924) a bolsevik hatalomátvétel után megalakított Népbiztosok Tanácsának első vezetője

Oroszo 1917_1921

Az orosz forradalom és polgárháború fontosabb eseményeinek időrendje

BeatTheWhitesEl Liszickij: Vörös ékkel zúzd szét a fehéreket (1919) című plakátja a körbevevő fehérek szétzúzására buzdítja nézőjét. A fehérek 1918-ban több irányból is megkísérelték katonai erővel megdönteni a bolsevikok hatalmát. Ebben több nyugati állam is támogatta őket. A bolsevikok azonban sikeresen szervezték meg hatalmuk védelmét, s végül minden ellenséges katonai erővel leszámoltak. A polgárháború Oroszország európai részén már 1920-ra lezárult, de a keleti területeket csak 1923-ra sikerült pacifikálni.

MihailSolohov-CsendesDonMihail Solohov: Csendes Don című négykötetes regénye az első világháború és az azt követő orosz polgárháború idején mutatja be a doni kozákok sorsát. Solohov 1926 és 1940 közt jelentette meg a művet, amiért 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A regény cenzúrázatlan változatának kiadása azonban csak az utóbbi években vált lehetővé az eredeti kéziratok előkerülését követően.

Jancsó Csillagosok, katonákJancsó Miklós: Csillagosok, katonák (1967) címmel készített filmet az orosz polgárháborúról. A filmről itt olvasható részletes ismertető.

Írj első világháborús ajánlót a blogra!

German soldier lego

Ahogy az előző posztban is szó esett róla: mostanában számos kiállítás és könyv foglalkozik az első világháborúval. A blog olvasóit ezért egy kis játékra buzdítom. Írjatok ajánlót ide a blogra egy olyan mostanában látható kiállításról, vagy nemrég megjelent könyvről, vagy esetleg filmről, amely az első világháborúról szól. Ügyeljetek arra, hogy az ajánló képekkel együtt nagyjából 2-5 oldal terjedelmű lehet.

A legjobb művet fel fogom majd tenni ide a blogra (névvel vagy anélkül, ahogy a szerző szeretné). A szerző pedig a győztesnek járó elismerés mellett két belépőt is kap a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó és időszaki kiállítására. (Vagyis megnézheti vele többek között a „Maradni szégyen, veszni borzalom” – Magyar írók az első világháborúban című kiállítást.) Ha több hasonlóan jó pályamű érkezik, akkor sorsolással fogok dönteni a legjobbak között.

Az ajánlókat az atankonyvontul@gmail.com címre küldhetitek november 11-én délelőtt 11 óráig. (Remélem, így könnyű lesz megjegyezni: 11. hó 11-én 11 óra.) A levél tárgyához azt írjátok, hogy „ajánló a blogra”.

Eredményhirdetés december 1-én lesz itt, a blogon.

Ajánló az első világháború iránt érdeklődőknek

Az első világháború a nyugati országok történeti emlékezetében a 20. század egyik legnagyobb tragédiájaként él. Magyarország esetében azonban egészen a legutóbbi időkig az első világháború emlékét messze elhomályosította a második világháború és más történelmi traumáink emléke. Ezért a századik évforduló alkalmából talán érdemes újragondolni eddigi ismereteinket, hogy ismét súlyához mérten kezeljük a Nagy Háborút, amely vérzivataros lövészárkaival elválasztotta a 19. századtól a 20. századot. Erre kitűnő lehetőséget adnak az évfordulóra megjelent szakkönyvek, kiállítások és tematikus internetes oldalak. A folytatásban ezek közül szeretnék néhányat ajánlani, mivel az első világháborúval a továbbiakban nem foglalkozunk itt a blogon.

nagy háború blog banner

Tovább olvasom!

Felelősök helyett bűnbakok

b¹nbak

Az első világháború több szempontból is más volt, mint a korábbi háborúk. Kiterjedtsége és áldozatainak hihetetlenül magas száma eleve kiemelte az addigi háborúk sorából. De különlegesnek tekinthető az is, ahogy a háború véget ért. A győztesek ugyanis nem szorították vissza a veszteseket saját országukba, s azokat nem foglalták el ugyanezzel a lendülettel. Ehelyett a háború egyszer csak – mintegy varázsütésre – véget ért. A központi hatalmak hadseregei persze visszaszorulóban voltak és hatalmas veszteségeket szenvedtek el, de még mindig nagyjából ugyanott és ugyanúgy harcoltak, mint a korábbi hónapokban. Éppen ezért sok katonának érthetetlen volt, hogy pontosan mi is történt velük. Nem értették, hogy miért nem érkezett kellő utánpótlás. És azt sem, hogy mit jelent az, hogy a hátország gazdasága nem bírta tovább. Sok fronton harcoló katona érezte úgy, hogy a hátország cserbenhagyta, hátbaszúrta őket.

Tovább olvasom!

A Nagy Háború folytatása: kis háborúk

vilaghaboru_belyeg_elsonapi

Az első világháború kitörésének századik évfordulójára kiadott emlékbélyeg elsőnapi bélyegzéssel

Minden iskolás tudja, hogy az első világháború 1914 nyarától 1918 őszéig tartott. Különösen így van ez mostanában, amikor a Nagy Háború századik évfordulójára emlékezünk. A történészek azonban nem egészen úgy gondolkodnak erről a kérdésről, mint az iskolások. Egy olyan jelentős és bonyolult eseménysor ugyanis, mint amilyen az első világháború, csak jogi értelemben köthető pontos kezdő- és végponthoz. Egyes hadtörténészek azt hangsúlyozzák, hogy a világháború a balkáni térségben kirobbant háborúkkal kezdődött 1912-ben, s csak később terebélyesedett világháborúvá. Ráadásul a háború végét is inkább 1923/1924-re teszik. Ekkorra alakultak ki ugyanis Oroszország, Közép-Európa és Törökország végleges határai, miután véget értek a szomszédos államok közti helyi háborúk és az egyes államokon belül kirobbant polgárháborús konfliktusok.

Tovább olvasom!