Az arisztokrácia súlyvesztése

Downton_Abbey

A vesztes államok uralkodóinak lemondása után hamarosan a monarchia is megszűnt ezekben az országokban. Ezzel egyúttal az arisztokrácia politikai szerepe is megkérdőjeleződött. Sokan követelték a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer jelentős átalakítását. Az éhezés, a nyomorúságos körülmények és az utólag értelmetlennek látszó pusztítás hatására a vesztes országokban lázongás, forradalom és ellenforradalom, polgárháború tört ki. De a győztes országokban is átalakult a politikai rendszer: az alsó néprétegek és a nők is elnyerték a választójogot.

A háború után Németországban és Magyarországon előbb kikiáltották a demokratikus alapokon álló köztársaságot, majd rövid időre kommunista diktatúra jött létre. Németországban és Ausztriában hamarosan a szociáldemokraták alakíthattak kormányt, akik a történelem során ekkor és itt kerültek először hatalomra. (1924-ben aztán Nagy-Britanniában is kormányt alakíthatott a Munkáspárt.) Bulgáriában pedig a lakosság 80%-át kitevő parasztság képviselőinek kezébe került a hatalom. A baloldali pártok történelmi jelentőségű győzelme azonban csak átmeneti eredményeket hozott. Kormányaik ugyanis nem tudták kezelni a háború utáni válsághelyzetet, s így viszonylag rövid időn belül megbuktak.

Az arisztokrácia nem csak a politikai rendszer átalakulása miatt veszített hatalmából. A világháború nyomán kialakult gazdasági válság és az új kormányok válságkezelő intézkedései (például a vagyonadó) gazdaságilag is megroppantották e társadalmi réteget. Ezzel felgyorsult az a már korábban megkezdődött folyamat, hogy a gazdasági hatalom egyre inkább a gazdag vállalkozók és a nagyvállalatok kezébe került, míg az arisztokrácia gazdasági súlya fokozatosan csökkent.

formal-place-setting-outline22-300x216

Az arisztokrácia gazdasági súlyának csökkenése számos családot arra késztetett, hogy visszafogja a háztartási kiadásokat. A főkomornyikok, házvezetőnők, komornyikok, komornák, lakájok, szakácsnők, első és másodinasok, szobalányok és konyhai kisegítők sokrétű és mereven hierarchikus világa egyszerűbbé és kevésbé fényűzővé vált. E folyamatot segítette elő a társadalom demokratizálódása is. Akik ugyanis megkapták a szavazati jogot, azoknak immár saját véleményük is lehetett. A társadalmi kapcsolatok átalakulását az is elősegítette, hogy a világháború idején számos társadalmi szabályt írt felül a szükség: az emberek közti érintkezés közvetlenebb, kevésbé formális lett és felgyorsult. Az arisztokrácia kifinomultsága immár sokak számára tűnt felesleges manírnak. A háború előtt nem csak az volt teljesen természetes, hogy egy csészében tálalt erőleveshez nem ugyanazt a kanalat használja az ember, mint a mélytányérban felszolgált levesekhez. De abban sem illett elbizonytalanodni, hogy vajon melyik villa is való a rákhoz, melyik a halhoz és melyik a csigához. A nők és férfiak öltözködése is bizonyos előírásokat követett. Egy társaságba menő úriember nappal zsakettet, este frakkot viselt. A megváltozott viszonyok azonban az öltözködési szokásokat is átalakították.

Erre a változásra utal a Downton Abbey című történelmi játékfilm sorozat 3. évadának 2. epizódja. Ebben az 1920 áprilisában játszódó történetben a hagyományaikhoz ragaszkodó angol arisztokraták a modern idők szelét látják, amikor egyikőjük nem frakkban, hanem szmokingban ül le a családi vacsorához.

Stgresemann im Stresemannanzug 1928Gustav Stresemann német politikus (a két ülő férfi közül a jobboldali) a róla elnevezett új viseletben. Jobbra mellette, a cigarettával a kezében álló férfi pedig a hagyományos viseletet, a zsakettet hordja.

Érdemes alaposabban szemügyre venni a képen látható inggallérokat és nyakkendőket is!

A férfidivat valóban változóban volt ekkor. A politikában az arisztokraták helyébe a hivatalnok politikusok léptek. Számukra a politizálás már nem csak „úri huncutság”, vagyis egyfajta különleges társasági esemény volt, hanem főállású hivatali munka. Éppen ezért a nappali viseletként hordott zsakett számukra kényelmetlen ruhadarabnak tűnt. A hátul hosszú, lekerekített farokban végződő zsakett kabátban ugyanis körülményes volt leülni az íróasztalhoz és felállni anélkül, hogy az ember magával rántsa a székét. Márpedig egy hivatalnoknak gyakran volt szüksége arra, hogy elmenjen egy-egy újabb aktáért. Így az új politikus generáció körében megjelent a zsakett egyszerűbb és praktikusabb változata, amit a német Gustav Stresemannról neveztek el. Az új öltözék megjelenésével vált teljessé a klasszikus férfi viseletek rendszere. (A nyugati országokban, de különösen Nagy-Britanniában mindmáig így is illik öltözni.)

Az arisztokrácia súlyvesztése” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: A klasszikus férfidivat | A TANKÖNYVÖN TÚL

Hozzászólások lezárva