A Nagy Háború folytatása: kis háborúk

vilaghaboru_belyeg_elsonapi

Az első világháború kitörésének századik évfordulójára kiadott emlékbélyeg elsőnapi bélyegzéssel

Minden iskolás tudja, hogy az első világháború 1914 nyarától 1918 őszéig tartott. Különösen így van ez mostanában, amikor a Nagy Háború századik évfordulójára emlékezünk. A történészek azonban nem egészen úgy gondolkodnak erről a kérdésről, mint az iskolások. Egy olyan jelentős és bonyolult eseménysor ugyanis, mint amilyen az első világháború, csak jogi értelemben köthető pontos kezdő- és végponthoz. Egyes hadtörténészek azt hangsúlyozzák, hogy a világháború a balkáni térségben kirobbant háborúkkal kezdődött 1912-ben, s csak később terebélyesedett világháborúvá. Ráadásul a háború végét is inkább 1923/1924-re teszik. Ekkorra alakultak ki ugyanis Oroszország, Közép-Európa és Törökország végleges határai, miután véget értek a szomszédos államok közti helyi háborúk és az egyes államokon belül kirobbant polgárháborús konfliktusok.

A világháború következtében a német és orosz területek közt elhelyezkedő Köztes-Európában 8 új állam jött létre. Ezek határai azonban egyáltalán nem békés úton alakultak ki. A helyi fegyveres konfliktusoknak is fontos szerep jutott abban, hogy végül hol húzódtak az új határok. A három balti állam (Litvánia, Lettország és Észtország) az Oroszországgal kötött breszt-litovszki békének, majd az orosz polgárháborúnak köszönhette létét. Magyarország 1919-ben Csehszlovákiával és Romániával vívott háborút a területeiért, 1921-ben pedig fegyveres konfliktusba került Ausztriával is. A 120 év után újjászülető Lengyelország a litvánokkal, szovjetekkel, sziléziai németekkel és a csehszlovákokkal került összetűzésbe újjáalakulása során. Törökország pedig az antant támogatását élvező görögöket űzte ki Anatóliából.

Fegyveres konfliktusok az első világháború után Mikor? Eredménye
Orosz forradalmak és polgárháború 1917-1921 Oroszország a kommunisták uralma alá került, s megalakult a Szovjetunió.
Finn polgárháború 1918 Az Oroszországtól elszakadó Finnországban a vörösök és fehérek közt öldöklő polgárháború alakult ki, mely mintegy 37 ezer ember életét követelte.
„Vörös Hét” Hollandiában 1918 1918 novemberében sikertelen kísérlet történt egy szocialista forradalom kirobbantására.
Németország 1918-1919 Forradalmi mozgalmak és katonai puccskísérletek Németországban. 1919 augusztusára leverték a köztársaság-ellenes erőket, de ezt követően is történtek még fegyveres utcai összetűzések, puccskísérletek és politikai merényletek.
Nagy-lengyelországi felkelés 1918-1919 A németellenes lengyel felkelés jelentősen hozzájárult a független Lengyelország létrejöttéhez és új határainak kialakulásához.
Forradalmak és idegen megszállás Magyarországon 1918-1920 Másfél év alatt négy politikai rendszer váltotta egymást az országban, polgárháborús viszonyok alakultak ki a bal- és a jobboldal között, s az ország túlnyomó része idegen megszállás alá került 1919 nyarára. A kaotikus állapot csak 1920 tavaszára rendeződött, de az ország területi egysége csak később áll helyre.
Polgárháború Bajorországban 1919 Bajorországban polgárháborús viszonyok alakultak ki a kommunisták és a többi politikai csoport között.
Ír függetlenségi háború 1919-1921 Írország kivált Nagy-Britanniából.
Felső-sziléziai lengyel felkelés 1919-1921 Lengyelország megkapta Felső-Szilézia jelentős részét.
Lengyel-szovjet háború 1919-1921 Véglegesült a lengyel-szovjet határ.
Görög-török háború 1919-1922 Törökország jelentős területeket szerzett vissza, s új békefeltételeket harcolt ki.

Magyarország az elsï világháborúban

Nagy Miklós Mihály hadtörténész szerint az első világháború az 1912-ben kirobbant balkán háborúkkal vette kezdetét és csak 1923/1924-re jött létre a fegyvernyugvás. „Magyarország az első világháborúban” című kötetében az 1918-1919-es forradalmakat és az 1919-es év katonai eseményeit is bemutatja. A térképekkel illusztrált kötet meggyőzően érvel amellett, hogy az új Európa csak 1924-re alakult ki.

Az elsï vh következményei

„Az első világháború következményei Magyarországon” című, idén megjelent tanulmánykötetben számos történész foglalta össze különböző szempontokból, hogy milyen hatást gyakorolt az ország történetére az első világháború.

A gazdaság- és társadalomtörténet kutatói másként tekintenek a háborúra. Őket nem a hadi események és a határváltozások érdeklik, hanem arra kíváncsiak, hogy a háború után mikorra zökkent vissza az élet a korábban megszokott kerékvágásba. Vagyis mikorra tudta a gazdasági termelés ismét felvenni a háború előtti ritmusát, növekedési ütemét. Ezt nevezik a gazdaság rekonstrukciójának. Ilyen kutatást magyar viszonylatban leginkább Tomka Béla történész végzett. Eszerint Magyarországon meglehetősen gyorsan lezajlott a gazdasági rekonstrukció: 1923-24-re az ország ismét felvette a háború előtti fejlődés ütemét. Ezzel egybehangzóan a közbiztonság is nagyjából ekkorra állt helyre a fővárosban, vagyis a háború nyomán megszokottá vált erőszakos bűncselekmények, merényletek, utcai verekedések száma is az 1920-as évek közepére szorult vissza.

A következő két hétben azt fogjuk áttekinteni itt a blogon, hogy miként zajlott a háborúból való kilépés Oroszország, Németország, valamint Magyarország esetében. Milyen hatást gyakorolt ezekre az országokra a háborús összeomlás és az azt követő zűrzavaros időszak?