A Német Császárságtól a Weimari Köztársaságig

A kép megtekinthető nagyobb méretben, ha rákattintasz!

És letölhető pdf formátumban!

idovonal_nemetorszag

Kiel 1918nov4Az 1918. november 4-i kieli matrózlázadás hamar forradalmasította a várost, majd egész Németországot.

Spartakusbund_1916

A német kommunisták pártját más néven Spartakus Szövetségnek is nevezték. Ide tömörültek a fennálló rendszer leghangosabb kritikusai, akik véget akartak vetni a háborúnak, a császárságnak és a kapitalista gyárosok uralmának is. 1918 őszén a forradalmi közhangulatban úgy tűnt, eljött az ő idejük.

1919-Postkarte--Die_Gruendung_der_RepublikA német köztársaság alapításáról készült emléklap közepén látható fotón Philipp Scheidemann kikiáltja a köztársaságot 1918. november 9-én. A kép jobboldalán látható három személy közül fent Friedrich Ebert (az első köztársasági elnök), alatta középen pedig Scheidemann (a köztársaság első miniszterelnöke) látható.

Liebknecht kikiáltja a szocialista köztársaságot emlékműKarl Liebknecht ugyancsak 1918. november 9-én kiáltotta ki a szocialista köztársaságot. Erre emlékeztet a Kelet-Berlinben 1945 után felállított emléktábla.

Weimar politikai struktúraPolitikai erőviszonyok Németországban az első világháborút követően. A kommunisták proletárdiktatúrát akartak, míg az ultranacionalisták jobboldali katonai diktatúrát. A többség (polgári szociáldemokraták, katolikus centrumpártiak, liberálisok) viszont köztársaságpártiak voltak. A konzervatívok a monarchia visszaállítását szerették volna.

Bundesarchiv_Bild_183-R12318,_Eysden,_Kaiser_Wilhelm_II._auf_Weg_ins_ExilVilmos átlépi Belgium és Hollandia határát (1918. november 10.)

Forrás: Bundesarchiv, Bild 183-R12318 / CC-BY-SA 3.0

Die deutsche Delegation um den Reichstagsabgeordneten Matthias Erzberger (M) trifft sich mit dem französischen General und Oberbefehlshaber der Alliierten, Ferdinand Forch (r, stehend), zu Verhandlungen (1918). Foto: dpa

Matthias Erzberger német politikus aláírja a fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én. (A szemben álló antant tábornok a francia Ferdinand Foch.)

Spartakista felkelés BerlinbenKommunista puccskísérlet Berlinben 1919 januárjában.

Karl_Liebknecht_und_Rosa_Luxemburgjanuár 15-én, a berlini kommunista puccs bukása után több száz kommunistát öltek meg, köztük a két legjelentősebb kommunista vezetőt: Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, akiket a nemzetközi munkásmozgalom a kommunizmus mártírjának tekint. A kivérzett kommunista párt nem vett részt a Spartakus-puccs leverése után négy nappal megrendezett nemzetgyűlési választáson.

Weimar nemzeti színházAz 1919 februárjában összeülő nemzetgyűlés a weimari Nemzeti Színházban ülésezett. Weimarra nem csak azért esett a választás, mert a város biztonságosabb volt Berlinnél, hanem azért is, mert a német kultúrtörténetben is kiemelt jelentőségű.

kapp-putsch1920 márciusában a Kapp-puccsban résztvevő katonák páncélvonattal érkeznek Berlinbe.

kapp-putschBerlini utcakép 1920 márciusában a Kapp-puccs idején.

RathenauWalther Rathenau külügyminiszter 1922. június 24-én lett az Organisation Consul nevű ultranacionalista szabadcsapat merényletének áldozata. Az utcai harcok és a politikai merényletek az első világháború után még évekig hozzátartoztak a német nagyvárosok mindennapjaihoz.

Reklámok