A Monarchiától a király nélküli királyságig

A kép megtekinthető nagyobb méretben, ha rákattintasz!

És letölhető pdf formátumban!

Időszalag_oszirozsas

Az őszirózsás forradalom időrendje

 Habsburg IV Károly  Habsburg József főherceg

Habsburg IV. Károly (1887-1922) 1918 októberében föderalizálni akarta birodalmát. Ez a magyar kormánynak sok volt, a nemzetiségeknek immár kevés. A kilátástalan helyzet miatt november közepén Károly visszavonult az uralkodástól. 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett a Magyar Királyság élére való visszatérésre. Ezt követően emigrációba kényszerült. Madeira szigetén halt meg 1922-ben.

Habsburg József Ágost főherceg (1872-1962) a Habsburg-ház nádori (magyar) ágából született, nagyapja József nádor a reformkor meghatározó alakja volt. Az első világháborúban több fronton harcolt és számos kitüntetést szerzett, 1918-ban ő lett az utolsó, aki megkapta a tábornagyi rangot a Monarchia hadseregében. 1918 őszén IV. Károly a magyar ügyek intézésére hivatott királyi helytartóvá nevezte ki, így ő az uralkodó nevében ő kérte fel miniszterelnöknek Károlyi Mihályt 1918. október 31-én. A tanácsköztársaság idején visszavonult alcsúti kastélyába, majd a proletárdiktatúra után az ország kormányzójává kiáltotta ki magát, amit azonban az antant nem fogadott el. 1920-ban támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását, s a korszak egészében aktív társadalmi és politikai szereplő volt. Ugyancsak támogatta a hatalomra került Szálasit is. 1944 végén elhagyta az országot, előbb az Egyesült Államokban, majd Bajorországban élt. Elérte, hogy az emigrációban működő magyar Vitézi Rendet nemzetközileg elismert lovagrenddé nyilvánítsák 1962-ben.

 Tisza_István  karolyi_mihaly

Gróf Tisza István (1861-1918) az 1900-as években a kormánypárt vezéregyénisége. Politikájának alapelve volt a nemzetiségek feletti magyar szupremácia és a hagyományos nemesi elitcsoportok pozícióinak védelme. Neve ezért sokak szemében az úri magyar világot jelképezte. 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között miniszterelnök. Második miniszterelnöksége idején neve összeforrt az első világháborúval. Ezért vált a háborús vereség miatti széthullás idején az őszirózsás forradalom egyetlen ismertebb áldozatává 1918. október 31-én.

Gróf Károlyi Mihály (1875-1955) az 1900-as években ellenzéki politikus, az első világháború és a német szövetség ellenzője. 1918 őszén a háborús politika ellenzőit tömörítő Magyar Nemzeti Tanács egyik vezéralakja, akit az őszirózsás forradalom nyomán neveztek ki miniszterelnökké. Így lett az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaság első miniszterelnöke, majd 1919. január 11-től első köztársasági elnöke március 21-ig, amikor a kommunisták puccsal átvették a hatalmat. 1919 júliusában emigrált, a tanácsköztársaság bukása után a nemzet árulójának kiáltották ki, s vagyonát elkobozták. Károlyi az emigrációban a Horthy-rendszer ellensége lett, nézetei a szélsőbaloldal felé közeledtek. 1945 után ismét szerepet vállalt a magyar politikai életben. 1946-ban a nemzetgyűlés törvényben ismerte el érdemeit és megsemmisítette a Horthy-korban ellene hozott ítéletet. 1947-ben Magyarország párizsi nagykövete lett, 1949-ben a Rajk-per miatt azonban lemondott, s ismét emigrációba vonult.

 kun_bela  Horthy

Kun Béla (1886-1938/39) szocialista újságíró. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, itt vált szociáldemokratából kommunistává. Ekkor lett az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportjának szervezője. 1918 novemberében tért vissza Budapestre, ahol megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját, mellyel a népköztársaság forradalmi ellenzéke lett. Uszító tevékenységéért 1919 februárjában letartóztatták. 1919. március 21-én szabadult, amikor a szociáldemokraták bevonták az új kormányba. A tanácsköztársaság idején a külügy és a hadügy irányítója, a proletárdiktatúra tényleges vezetője. A rendszer bukása után Ausztriába menekült, ahonnan hamarosan a Szovjetunióba emigrált. Itt a kommunisták nemzetközi szervezetének működtetésében vett részt. 1937-ben letartóztatták, s a sztálini terror áldozata lett. Halálának pontos körülményei ismeretlenek.

Horthy Miklós (1868-1957) a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka volt 1918-ban. Mint az egyik legtekintélyesebb magyar katonatisztet kérték fel a tanácsköztársaság ellen szerveződő Károlyi Gyula-kormány hadügyminiszterének és a Nemzeti Hadsereg fővezérének 1919 tavaszán. Fővezérként önállósította magát, s a tanácsköztársaság bukása után az egyetlen jelentősebb magyar katonai erő vezetőjévé vált. Miután az antant is elfogadta személyét, így a nemzetgyűlés 1920. március 1-én az ország ideiglenes kormányzójává választotta. Ezt az államfői tisztséget 1944. október 16-áig töltötte be, amikor Szálasi és az őt segítő németek puccsal eltávolították a hatalomból. Horthy neve összeforrott a tanácsköztársaságtól a nyilas uralomig terjedő negyedszázados időszakkal. A második világháború után előbb Bajorországban, majd Portugáliában élt.

Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.

Kelt Eckartsau ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán.

Károly

IV. Károly uralkodói lemondó nyilatkozata

Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából a következő NÉPHATÁROZATOT hozta:

I. CIKK

Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.

II. CIKK

A népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg.

A magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik.

III. CIKK

Addig, míg az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.

IV. CIKK

A népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:

  1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról.
  2. a sajtószabadságról.
  3. a nép esküdtbíráskodásáról.
  4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról.
  5. a földmíves népnek földhöz juttatásáról.

Ezeket a törvényeket léptesse a népkormány sürgősen életbe és hajtsa végre.

V. CIKK

Az ezzel ellenkező törvényes rendelkezések hatálya megszűnik, minden egyéb törvényes rendelkezés hatályban marad.

Budapesten, 1918. évi november hó tizenhatodik napján.

A Magyar Nemzeti Tanács első rendelkezései, melyek megállapítják az ország új államformáját. A „néphatározat”, „népköztársaság”, „népkormány” kifejezésekkel azt akarták hangsúlyozni, hogy az „úri” Magyarországot a nép egészének választójogot adó új köztársaság váltja fel.

Mindenkihez1919. március 21-én a „Mindenkihez!” kezdetű kiáltvány adta hírül, hogy az ország vezetése és államformája megváltozott.

Miniszterelnök

A kormány hivatali ideje

A kormány tevékenysége

gr. Károlyi Mihály

1918.X.31 – 1919.I.19.

Az őszirózsás forradalommal hatalomra került kormány miniszterelnöke az addigi háborús politikát bíráló Károlyi Mihály lett. Kormánya mielőbb ki akarta vezetni az országot a háborúból, majd meg akarta valósítani a polgári demokratikus köztársaságot az országban.

Berinkey Dénes

1919.I.19 – 1919.III.21.

Károlyi Mihály köztársasági elnökké választását követően Berinkey Dénes lett a kormány vezetője. A kormány a Vix-jegyzék követeléseit látva lemondott.

Garbai Sándor

1919.III.21 – 1919.VIII.1.

A kommün vezetőszervének, a Forradalmi Kormányzótanácsnak az elnöke.

gr. Károlyi Gyula

1919.V.5 – 1919.VII.12.

A tanácsköztársaság ellen szerveződő polgári ellenkormány vezetője. Kormánya előbb Aradon, majd a román megszállás után Szegeden működött

P. Ábrahám Dezső

1919.VII.12 – 1919.VIII.19.

Károlyi Gyula utóda. A tanácsköztársaság bukása után elismerte a Friedrich-kormányt, s ezért feloszlatta kormányát.

Peidl Gyula

1919.VIII.1 – 1919.VIII.6.

Polgári szociáldemokrata kormány, amely megkezdte a proletárdiktatúra felszámolását, s a polgári demokratikus rendszer visszaállítását.

Friedrich István

1919.VIII.7 – 1919.XI.24.

Ellenforradalmi kormány, amely puccsal jutott hatalomra. Az őszirózsás forradalom után született rendelkezéseket nem ismerték el, s megkezdték azok felszámolását, valamint a forradalmi időszak országos és helyi vezetőinek felelősségre vonását.

Huszár Károly

1919.XI.24 – 1920.III.15.

A Friedrich-kormányt az antant nem ismerte el legitimnek, ezért új, koalíciós kormány alakult Huszár Károly vezetésével a legfontosabb politika pártok részvételével. A kormány legfőbb feladata az új országgyűlési választás lebonyolítása volt. A kormány az államforma rendezéséig és az új államfő hivatalba lépéséig maradt hivatalban.

Forradalmi és ellenforradalmi kormányok 1918-1919-ben

Mi az oka annak, hogy alig másfél éven belül ilyen sok miniszterelnöke volt az országnak? Mit jelent az „ellenkormány” kifejezés? Miért alakult a tanácsköztársaság idején ellenkormány, s máskor miért nem alakít ilyet az ellenzék? Hányan voltak arisztokraták a kormányfők közül? És a Monarchia idején? Nézz utána, hogy mi lett az egyes miniszterelnökök sorsa! Hány rendszerváltás követte egymást 1918 őszétől 1920 tavaszáig? Mennyiben tértek el ezek egymástól?

Reklámok