Volt-e forgatókönyv?

forgatókönyvEgy elmesélt történet abban különbözik a valóságtól, hogy a valóságban senki nem tudja a történet irányát. Mint amikor a Trónok harca első évadját filmre vitték… 😉 Persze „hosszútávon mindenki halott” – ahogy John Maynard Keynes mondta.

Ha végignézünk Oroszország, Németország és Magyarország történetén, akkor úgy tűnhet, hogy a világháború végén és az azt követő időben nagyon hasonló események zajlottak le:

  1. A háborús gazdaság összeomlása miatt elviselhetetlenné nőttek az ellátási zavarok, ami lázongáshoz vezetett a hátországban.
  2. Az uralkodó nem tudta kezelni a problémát, ezért végül lemondott. A hatalmat az uralkodóház más tagjai sem tudták átvenni.
  3. Az államban élő kisebbségek megpróbáltak elszakadni.
  4. A háborúellenességükről ismert politikai erők vették kezükbe a hatalmat, s a politikai rendszert demokratizálták. Ettől azonban nem oldódtak meg a nehézségek.
  5. A legradikálisabb ígéreteket megfogalmazó kommunisták puccsal ragadták magukhoz a hatalmat.
  6. A kommunisták ellenében megszerveződtek az ellenforradalmi erők, polgárháborús viszonyok alakultak ki a vörösek és a fehérek között.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért alakult-e hasonlóan ezen országok sorsa, mert egységes forgatókönyv alapján zajlottak az események?

A válasz: NEM.

A történelemben alig van olyan esemény, amely valamiféle előre megírt forgatókönyv szerint zajlott volna, mivel túl sok egymástól független szereplő cselekedeteiből adódik össze az, hogy végülis mi történik. Ráadásul jelentős szerep jut a véletlennek is: annak, hogy egy adott pillanatban ki volt éppen a megfelelő helyen. A fent vázolt hat lépésből álló leírás is csak azért tűnhet a három ország közös „forgatókönyvének”, mert ügyesen van megfogalmazva. Kiemeli a hasonlóságokat és elhallgatja a különbözőségeket. Ha azonban utóbbiakra jobban odafigyelünk, akkor azt láthatjuk, hogy Oroszországban a kommunisták nem csak megragadni, de megőrizni is tudták a hatalmat. Ezzel szemben Németországban a hatalom megragadása sem sikerült, míg Magyarországon mindössze 133 napig tartott a proletárdiktatúra. Németország és Magyarország között abban is különbség volt, hogy Németország ragaszkodott a köztársasághoz, melyben a szociáldemokraták vezető szerephez jutottak az 1920-as években. Ezzel szemben Magyarországon a tanácsköztársaság után a baloldalt kiszorították a hatalomból, sőt megsemmisítették az 1918-as demokratikus forradalom intézkedéseit is.

tanácsköztársaság orosz filmekA magyar kommunisták példaképnek tekintették az orosz kommunistákat 1919-ben

Mi teszi egyáltalán lehetővé, hogy ilyen ügyesen megszerkesztett leírás készülhessen? Alapvetően az, hogy a három ország hasonló helyzetben volt. Mindhárom vesztesen került ki a háborúból, mert gazdaságuk összeomlása után fegyverszünetet kellett kérniük ellenségeiktől. A hasonlóságok számát az is növelheti, hogy az egykori politikusok is árgus szemekkel figyelték saját kortársaikat, illetve elődeiket. Az 1917-es oroszországi események tanulságos példaként szolgáltak a német és magyar politikusoknak. A német szociáldemokraták vezetői például azért kötöttek megállapodást 1918 őszén a hadsereg vezetőivel, hogy megelőzzék a kommunista puccsot. A magyarországi tanácsköztársaság vezetői pedig igyekeztek másolni mindazt, amit Leninéktől el lehetett tanulni.

ButterflyEffect3Pillangóhatásnak azt nevezi a matematika, amikor egy bonyolult rendszerben egy kis változás következményei is beláthatatlanul nagy eltéréssé nőhetnek idővel.

Mégis miért szeretik sokan azt hinni, hogy az események egy megismerhető, előre megírt forgatókönyv szerint alakulnak? Egészen egyszerűen azért, mert sokkal kényelmesebb és megnyugtatóbb azt hinni, hogy az eseményeket valaki irányítja. Sokaknak tűnhet ugyanis ijesztőnek és nyugtalanítónak arra gondolni, hogy végső soron senki nem ellenőrzi és irányítja a történelem menetét, hanem életünk ki van szolgáltatva a véletlennek. A történelem ugyanis sok – különböző mértékű hatalommal rendelkező – ember cselekedeteinek összessége. Vagyis valamekkora felelőssége mindenkinek van abban, hogy miért alakult úgy a sorsa, ahogy. És ez a másik ok, amivel sokan nem szeretnek szembenézni.

CONSPIRACY-01Az összeesküvés elméletek iránti fogékonyság is a fenti két okkal magyarázható: sokan szeretik az egyszerű és kiszámítható válaszokat a soktényezős és bonyolult magyarázatok helyett, amelyekben ráadásul még a befolyásolhatatlan véletlen is jelentős szerepet kap. Az összeesküvés-elméletek ugyanis azt az érzetet keltik, hogy a világ eseményeinek van valami nagyobb értelme. Egyúttal viszont le is veszik a felelősséget az egyes ember válláról: azt sugallják, hogy ő amúgy sem tehetett volna semmit, ami megváltoztathatta volna a történelem alakulását.

tumblr_n6jz6bXi3t1rtl2gqo4_250A Trónok harca című tévésorozat 4. évadának 8. epizódjában Tyrion a dolgok értelméről elmélkedik. A film magyarul itt érhető el. Az említett jelenet a 41. perctől a 45. percig látható.

Reklámok