A proletárdiktatúra társadalmi bázisa

1919május1A rabláncait letépő proletár ábrázolása egy 1919. május 1-ére készült propagandaplakáton

Tanácsközt kikiltását ünneplő nagygyűlés 1919. márc 23A tanácsköztársaság kikiáltását ünneplő tömeg 1919. március 23-án

A magyar kommunisták azt remélték, hogy a hagyományos közösségek és az ezekben uralkodó hierarchikus viszonyok rövid időn belül megszüntethetőek. Azt hitték, hogy a társadalom átalakítására vonatkozó terveiket támogatni fogják a proletárok – vagyis a vagyonnal nem rendelkező bérből és fizetésből élők.

Hősök tere, 1919. máj 1A munkásmozgalmi jellegűvé átalakított budapesti Hősök tere 1919. május 1-én

Az emberek többsége azonban ragaszkodott megszokásaihoz, hagyományaihoz, életmódjához. A kommunisták szemében viszont béklyóknak, a régi rendszer maradványainak tűntek ezek, amelyeket mielőbb el akartak törölni. Ez az erőszakos ateista és internacionalista propaganda a társadalom túlnyomó részében ellenérzést váltott ki, hiszen a lakosság túlnyomó többsége vallásos volt, s nem is tudott magára máshogy tekinteni, mint a magyar nemzet tagjaként.

tanácsköztársaság munkás és parasztAz élelmiszer beszolgáltatás végrehajtására ösztönző plakáton a szegény munkáscsalád és a jól táplált parasztok ellentéte már a kulákellenesség irányába mutatott

Ugyancsak jelentős ellenállást váltott ki a kommunisták magántulajdon ellenessége és az állam begyűjtő- és elosztószerepének látványos növekedése. Nem csak a gazdagok ragaszkodtak ugyanis a vagyonukhoz, de a parasztság is bizalmatlanul nézett azokra, akik elvették ugyan a nagybirtokokat, de azokat nem osztották szét a parasztok között, hanem szövetkezeteket és állami gazdaságokat szerveztek belőlük.

tanácsköztársaság egészségvédőA proletárdiktatúra számos kezdeményezésének az volt a célja, hogy a legszegényebbek számára is elérhető legyen a szociális ellátás és a kulturális javak

Számos szociális intézkedés (béremelés, segélyezés, a lakbérek csökkentése) azonban növelte a kommunisták népszerűségét – elsősorban a városiak, a munkások körében. Ehhez új oktatás- és művelődéspolitika is társult. Az oktatásban kötelezővé tették a nyolcosztályos általános iskolát, s egységesítették a középfokú oktatást is. Az oktatási reform lényeges eleme volt, hogy az összes intézményt államosították. Ezzel az egyházak befolyását akarták megtörni, mivel az iskolák jelentős része az ő kezükben volt. Az államosított iskolákat a kommunisták a társadalom átnevelésére akarták felhasználni. Ehhez új, kommunista szellemű tankönyveket is szándékoztak íratni, melyek a kor színvonalán, modern eszközökkel akarták közvetíteni az elvárt világnézetet. Szükség szerint a tanárokat is le akarták cserélni, vagy legalábbis átképezni. Azt akarták, hogy csak az új elképzelésekhez lojális értelmiség (tanárok, tudósok, művészek, újságírók, stb.) kapjon lehetőséget a munkára. Sokan közülük egyébként lelkesen fogadták a nép felemelését célzó törekvéseket.

tanácsköztársaság és a versaillesi békekonfA győztes antant hatalmak nem nézték jó szemmel a vesztes országokban fellángoló kommunista forradalmakat. A proletárdiktatúra ideológiai alapokon álló antantellenessége ugyanakkor egybeesett az ország területi egységének megőrzésére irányuló törekvésekkel.

fegyverbeA tanácsköztársaság időszakának egyik legismertebb plakátja az ország védelmére buzdított

Gyári munkászlj szemléje 1919. ápr 23Gyári munkásokból toborzott zászlóalj szemléje 1919. áprilisában

A tanácsköztársaság kikiáltása jó ürügyet szolgáltatott a szomszédos államoknak, hogy megkíséreljenek minél nagyobb területet foglalni el Magyarországból. Délről szerb és francia, keletről román, északról cseh megszállás fenyegetett. A román hadsereg támadása indult meg elsőként április elején, majd a hónap végére a másik két fronton is megindultak a katonák. A tanácsköztársaság a Károlyi-időszakból 40 ezer fős hadsereget örökölt. Április közepére ezt további 20 ezer fővel egészítették ki, május végére pedig 200 ezer fősre duzzadt a hadsereg, amelynek hadműveleteit Stromfeld Aurél irányította.

Dankó Ödön védd meg a proletárok hatalmátA tanácsköztársaság vezetői nem az ezeréves magyar államot akarták megőrizni, hanem a lehető legnagyobb területre szerették volna kiterjeszteni a kommunista eszmék fennhatóságát. Sok katona azonban nem a kommunizmusért, hanem az ország területének védelmében harcolt.

Ne csüggedjA proletárdiktatúra közel sem terjedt ki a történeti Magyarország egészére. Sőt az is jól látható a fenti plakáton, hogy Horvátország függetlenségét is elismerték. A magyar Vörös Hadsereg északi hadjárata 1919. május 20-án indult meg. A stratégiai cél az volt, hogy elválasszák egymástól a román és a cseh hadsereget. A Kárpátok-vonalának elérésére pedig azért törekedtek, mert így volt csak esély arra, hogy a szovjet Vörös Hadsereggel egyesítsék erőiket. (A szovjet hadsereg ekkor mintegy 200 km-re megközelítette a Kárpát-medencét északkeletről.)

– Mi a forradalmi szendvics?

– Két kenyérjegy között egy húsjegy.

Korabeli vicc az ellátási gondokról. Az élelmiszerhiány miatt csak jegyre lehetett élelmiszert venni.

tk 5 koronaA tanácsköztársaság idején kibocsátott bankjegyeket azonban sokan nem akarták elfogadni, mert féltek, hogy nincs mögöttük fedezet.

Czerny-chicos-de-lenin--outlawsdiary02tormuoftAz ellenszenves intézkedések és újonnan kinevezett vezetők, a beszolgáltatások, a rossz ellátási viszonyok és a Vörös Hadseregbe való sorozás miatt egyre nőtt az elégedetlenség a társadalomban. Ezekkel szemben a proletárdiktatúra propagandával és fegyveres erővel lépett fel. A korabeli filmhíradó részlet elérhető a képre kattintva vagy itt.

rémhírtejesztők_1A proletárdiktatúra a rémhírterjesztőket tekintette a rendszer egyik legfőbb ellenségének

A Vörös Hadsereg Kassán 1919. jún 10

A magyar Vörös Hadsereg 1919. júniusában bevonult Kassára. Eperjes elfoglalását követően a magyar kommunisták támogatásával kikiáltották a független Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását a városban.

A magyar sikereket látva az antant ultimátumot adott a tanácsköztársaságnak: ha visszavonul a Felvidéken elfoglalt területekről, akkor a román hadsereg is visszavonul majd az általuk elfoglalt Tiszántúlról. A kül- és hadügyet irányító Kun Béla lehetetlen dilemma elé került: a katonai erőfeszítések meghaladták az ország teljesítőképességét (a hátország lázadozott) és a román haderő visszaverésére nem is rendelkeztek elégséges erővel. Viszont látható volt, hogy a visszavonulás demoralizálná a magyar katonákat.

tanácsköztársaság alkoholellenes plakátUgyancsak csökkentette a tanácsköztársaság népszerűségét, hogy a proletárdiktatúra idején bevezették az alkoholtilalmat. A társadalmi elégedetlenség növekedése miatt azonban a kommün vezetőinek több népszerűségnövelő intézkedést kellett hozniuk. Így például visszavonták az alkoholtilalmat előíró rendelkezést. Az egyre kilátástalanabb helyzetben a szegényparasztságnak még földosztást is ígértek, noha ez alapvetően ellenkezett az elveikkel.

Kun végül a visszavonulás mellett döntött. A román hadsereg azonban nem kezdte meg a visszavonulást, ahogy az antant nagyhatalmak ígérték. Ez végleg eldöntötte a tanácsköztársaság sorsát. A román hadsereg ellen július 20-án indított hadjárat néhány napon belül összeomlott. Július 30-án a román haderő Szolnoknál átkelt a Dunán és feltartóztathatatlanul megindult a főváros felé.

1919augszeptNagy Béla (MTA BTK TTI) térképe a tanácsköztársaság összeomlása után kialakult hatalmi viszonyokról