Horthy

 Admiral_Horthy,_WW1_postcard

Horthy Miklós admirális az első világháború idején

 1919-ben új politikai szereplő tűnt fel a magyar politikai életben: Horthy Miklós. Az 1868-ban született Horthy tehát már elmúlt 50 éves, amikor politikai szerepet vállalt. Ez élete végéig meg is látszott rajta, mindvégig katonaként gondolkodott, akitől a politikai taktikázás távol állt. (Hazudni és színlelni még akkor se tudott, amikor például egy diplomáciai tárgyaláson fontos lett volna, hogy ne tudódjon ki a magyar szándék.)

 horthy tengerész akadémiai bál 1883 kicsi

A kép forrása: http://monarchista.blogspot.hu/2012/04/kormanyzo-noi-ruhaban.html

A birtokos köznemesi családból származó Horthy, ahogyan két bátyja is, katonai pályára lépett és tengerésztiszt lett. (Egyik bátyja, Béla is tengerésztisztnek tanult, de egy hadgyakorlaton halálos baleset érte. Horthy Miklós ezt követően – a család ellenkezése dacára – választotta bátyja hivatását.) Katonaiskolai évei alatt egyáltalán nem számított jó tanulónak (sőt, egy alkalommal meg is buktatták), s magaviselete miatt is többször kapott feddést oktatóitól, feletteseitől. Azt viszont mindenki elismerte, hogy elsőrangú sportember (lovagolt, kitűnően vívott, vitorlázott, kerékpározott és angol tiszteket megszégyenítően jól teniszezett), s igazi sármőr volt, akit kitűnő modora, tánctudása és nyelvismerete kedvelt társasági emberré tett. A Monarchia flottájának tisztjeként járt Ázsiában – feltehetőleg ennek emlékét őrizte élete végéig a karján látható sárkányos tetoválása. 1901-ben feleségül vette Purgly Magdolnát, akitől négy gyermeke született: Magdolna (1902-1918), Paulette (1903-1940), István (1904-1942), valamint az ifjabb Miklós (1907-1993). 1909 és 1914 között Ferenc József egyik szárnysegédje volt.

horthy_novara

Az első világháborúban a Novara gyorscirkáló kapitányaként vett részt, s az otrantói tengerzár áttörésével szerzett magának hírnevet. 1918-ban előbb ellentengernaggyá, majd altengernaggyá nevezték ki, s ő lett a Monarchia flottájának parancsnoka.

Friedrich tisztelgő látogatása Horthynál Siófokon. 1919. aug. MNM 22581958 IMG_4692

Friedrich István miniszterelnök látogatása Horthynál Siófokon, a Nemzeti Hadsereg főhadiszállásán 1919. augusztusában

A tanácsköztársaság idején alakult aradi-szegedi ellenkormányban Horthy – mint az egyik legtekintélyesebb magyar katonai vezető – hadügyminiszter lett, s egyúttal az ekkor szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére. Utóbbi élén Horthy önállósította magát, s a tanácsköztársaság bukása után áttette székhelyét Siófokra. A Szegedről a Dunántúlra vonuló Nemzeti Hadsereghez sokan csatlakoztak – jelentős számban a széteső magyar Vörös Hadsereg katonái közül. A Nemzeti Hadsereg úgynevezett tiszti különítményei (többek között Prónay Pál, Héjjas Iván és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével) az útba eső területeken tömegesen követtek el atrocitásokat baloldali és zsidó személyek ellen. Horthy úgy tekintett különítményesei ténykedésére, mint egy lázongó ország megrendszabályozására. Horthy a Nemzeti Hadsereg élén azokat a területeket vette birtokba, amelyek nem kerültek idegen megszállás alá. Hamarosan ezekhez a területekhez csatlakoztak azok az országrészek is, amelyek a román hadsereg – a békekonferencia által kikényszerített – visszavonulása után szabadultak fel.

Horthy bevonul 1919. nov.16. MNM 62.5343

Horthy a Nemzeti Hadsereg élén látványos külsőségek közepette vonult be Budapestre 1919. november 16-án. A fővezért a Gellért Szálló előtt fogadta a város küldöttsége. A bevonulásról készült filmhíradó itt nézhető meg

Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.”

Horthy Miklós beszéde (Budapest, 1919. november 16.)

ezekmarasztaltak

A román megszállást értelmező antiszemita propaganda szerint a zsidó tőkések miatt húzódott el a román megszállás.

Horthy mivel indokolta november 16-i beszédében, hogy miért nem érkezett meg a Nemzeti Hadsereg korábban a fővárosba? És mi lehetett a valódi indok?

Horthyt támogató propagandaplakátok

Mire utalnak az egyes plakátok? Hogyan jelenik meg rajta a „vörös rongyokba öltözött” főváros és az ipari munkásság? Horthy november 16-i beszédének melyik részletére utal a középső plakát? Mit sugall a jobboldali kép szimbolikája? Vajon miért nem látható ezen a képen a korona a címeren?

A Nemzeti Hadsereg 1919 őszén úgy viselkedett, mintha politikai párt lenne. Jelentős kampányt fejtett ki azért, hogy Horthyra az ország lakossága egyöntetűen pozitívan tekintsen, s elfogadják az állam vezetőjének. E törekvést több radikális jobboldali szervezet (Ébredő Magyarok Szövetsége, Magyar Országos Véderő Egylet, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, stb.) is támogatta. A Nemzeti Hadsereg tisztjei közül sokan azt remélték, hogy Horthy vezetésével katonai diktatúra alakul ki az országban. Erre azonban nem volt szükség, mivel az antant nagyhatalmak és a magyar politikai pártok is elismerték az egyetlen jelentősebb magyar katonai erővel rendelkező Horthy vezető szerepét. Így alakult ki az a kompromisszum, hogy Horthy legyen az ország ideiglenes államfője.

Biró, Bécs, 1920-IMG_4843

A fehérterror megjelenítése a Bécsbe menekült Bíró Mihály „Duna-parti csendélet” című grafikáján. Az 1920-ban készült kép a Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók ellen elkövetett gyilkosságra hívta fel a figyelmet, amely miatt Budapesten is tömegtiltakozás alakult ki az újságírók temetésén

Miért kellett elmenekülnie Bírónak az országból?

Horthy_kormányzói eskutételre megy_1920

Horthy a parlamentben 1920. március 1-én

 Horthy Miklóst 1920. március 1-én választotta meg a parlament az ország ideiglenes államfőjének, vagyis az uralkodó „távollétében” a Magyar Királyság kormányzójának. E tisztséget végül majdnem negyed évszázadon át töltötte be. A parlamenti eskütételre érkező Horthynak a Nemzeti Hadsereg katonái álltak díszsorfalat. Ezt egyesek úgy értelmezték, hogy ez a képviselők megfenyegetése volt. Erre azonban Horthynak semmi szüksége nem volt, mivel a megválasztásáról már korábban megállapodtak a politikai erők. A katonai díszőrség megszervezésével azonban a Nemzeti Hadsereg tagjai is részesülhettek Horthy politikai sikeréből. A kormányzóvá avanzsáló fővezér fegyveres védelme egyébként azért is tűnhetett indokoltnak, mert néhány nappal korábban hatalmas tömeg tüntetett a Somogyi-Bacsó temetésen a Horthy által hallgatólagosan jóváhagyott fehérterror ellen. Végül a hatalom csak 1920 végén lépett fel a különítményesek ellen, amikor lelőttek egy szolgálatban lévő rendőrt. A különítményeket feloszlatták, a Nemzeti Hadsereget beolvasztották az újjászerveződő Magyar Királyi Honvédségbe. Horthy pedig államfői kegyelemben részesítette a fehérterror elkövetőit.

turbucz horthy

Horthy Miklós életéről legújabban Turbucz Dávid írt szakszerű életrajzot, melynek második kiadása 2014-ben jelent meg