A karácsonyt a két háború között alapvetően hasonlóan ünnepelték a különböző társadalmi rétegek. Egyházi szempontból azonban az ünnep soha nem tartozott a legfontosabbak közé. A legjelentősebb keresztény ünnep ugyanis a megváltásra emlékező húsvét, nem pedig Jézus születésnapja. Éppen ezért az egyház nem is nézte jó szemmel a karácsony népszerűségének növekedését. Az ünnep biblikus jellege ellenére ugyanis egyre jobban eltávolodott vallási gyökereitől, s fogyasztói jellege vált hangsúlyosabbá. Ezt fejezte ki az is, hogy egyre nagyobb hangsúly került az ajándékozásra, s ennek megfelelően Szent Miklós püspök személye is egyre jobban összekapcsolódott az ünneppel.
A karácsonyi népszokások közé tartozott a betlehemezés, vagyis a betlehemi pásztorok karácsonyi üdvözletének jelképes megismétlése. Az 1930-as években a katolikus egyház mozgalmat is szervezett a betlehemezés hagyományának elterjesztésére, hogy ezzel hangsúlyozzák az ünnep eredetét. Ekkor jelentek meg a lakásokban is felállítható betlehemek.
A két világháború között már általánosan elterjedt szokás volt az eredetileg protestáns eredetű karácsonyfa-állítás Magyarországon. A modernizáció jegyében egyre gyakoribbak lettek a sorozatgyártott és boltban vásárolt fadíszek és ajándékok. A fa tetejére a betlehemi csillagot imitáló csúcsdísz került. A faágakra aggatott almák, illetve üveggömbök Jézus személyére utaltak. A fát körbeölelő girlandfüzérek pedig az Édenkert kígyóját jelképezték. A gyertyák ugyanezen szimbolika részei voltak: a fény (Jézus) győzelmét ünnepelték a sötét (a kígyó) felett. A karácsonyfára aggatott édességek viszont már nem hordoztak vallásos üzenetet. A 19. század végén született szaloncukor pedig kifejezetten magyar sajátosság. A fa alól pedig nem hiányozhattak a gyerekeknek szánt ajándékok: a különböző játékok, babák, mackók vagy éppen a hintaló. A felnőttek leginkább ruhaneműket kaptak.
Érdemes felfigyelni az 1920-as években készült karácsonyi üdvözlőlap magyaros színvilágára!
A postai szolgáltatások elérhetővé válásával általánosan elterjedt a képeslapok és üdvözlőkártyák használata az év végi ünnepek alkalmából. Ezek túlnyomórészt a hagyományos karácsonyi témákat dolgozták fel: karácsonyfát, havas tájat, az ünnep keresztény eredetéhez kapcsolódó jeleneteket ábrázoltak.
A karácsonyi ünnepkör szimbólumai közt Jézuska, az angyalok és a Mikulás is megjelent. Utóbbinak a kabátja ekkor még nem volt egységesen Coca-Cola piros.
A modernizáció sajátos megjelenése az 1930-as évekből: a motoros angyal.
A második világháború idején pedig eljött a tankon érkező karácsonyi angyal is.
A karácsonyhoz kapcsolódó jótékonyság és adománygyűjtés modern formája: a korszak népbetegségének számító tüdőbaj elsősorban a szegényeket sújtotta. 
A karácsonyi tematika a politikai propagandában is megjelent. 1940-ben a börtönből szabaduló Szálasi Ferencet pártja propagandája úgy próbálta beállítani, mintha ő lenne az elérkezett messiás. A blaszfémia határát súroló politikai propaganda a korszakban nem számított kirívónak – szívesen merítettek a keresztény szimbólumokból és nyelvezetből
Források:
A Magyar Nemzeti Múzeum tematikus kiállítása a régi karácsonyokról
A Hungaricana adatbázis képeslapgyűjteménye
Az első világháborús frontkarácsonyokról a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján lehet olvasni
A TANKÖNYVÖN TÚL 