Határelképzelések a Kárpát-medencében

Rubicon_2010_4-5

 A trianoni magyar békeszerződéssel kapcsolatos témáknak a Rubicon történelmi ismeretterjesztő folyóira duplaszámot szentelt 2010-ben a békekötés 90. évfordulója alkalmából.

 

 brit határjavaslatA brit delegáció határjavaslata Magyarország leendő határairól – Forrás: Rubicon, 2010/4–5.

amerikai határjavaslatAz Egyesült Államok delegációjának határjavaslata Magyarország leendő határairól – Forrás: Rubicon, 2010/4–5.

Nagy Britannia és az Egyesült Államok határjavaslatai figyelembe vették-e a nemzetiségi szempontot?

A győztes nagyhatalmak céljai a Kárpát-medence térségében:

Franciaország Franciaország messzemenően az új államokat (Lengyelországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát) támogatta, hogy azok a lekötelezettjeivé váljanak. Magyarország szimbolikus megalázása azonban nem volt cél. Mivel Franciaország képviselte a legerőszakosabban saját álláspontját, így végül a legtöbb kérdésben az ő törekvéseik érvényesültek. Ezekkel főleg Nagy-Britannia szállt vitába. Ezért Franciaország engedett gyarmati követeléseiből Nagy-Britannia javára, cserébe ők is engedtek az európai (német és közép-euróapai) kérdésekben Franciaország javára.
Nagy-Britannia A brit nagyhatalmi politika irányelve kezdetben az etnikai igazságosság eszméje volt. Ezt azonban hamar felülírták stratégiai érdekei. Leginkább azt az elvet érvényesítették, hogy vitás kérdésekben a győztesnek tekintett utódállamoknak adtak igazat a vesztes államok kárára. Másrészt a gyarmati területek újraosztása során Franciaországtól kapott engedményekért cserébe hagyták, hogy Franciaország érvényesítse céljait az európai ügyekben.
Olaszország Olaszországnak a közép-európai térségben egyetlen érdeke volt: Jugoszlávia gyengítése. Ezért mindig a délszláv állam ellenfeleit támogatta (Magyarországot és Romániát). Ezen túlmenően az olaszoknak nem volt kialakult álláspontjuk.
USA Az amerikaiak a térségben az etnikai igazságosság elvét támogatták, így magyar szempontból ők tűntek a legnagyvonalúbbnak. Az amerikaiak a vasútvonalak hovatartozását például nem tekintették komoly érvnek, mivel az volt az álláspontjuk, hogy vasutat bármikor könnyen lehet építeni. Viszont az amerikaiaknak az európai kérdések nem voltak annyira fontosak, hogy ezért felvállalják a konfliktust az európai nagyhatalmakkal. Amikor egyértelmű lett számukra, hogy az európai nagyhatalmak nem méltányos békét akarnak, hanem nagyhatalmi érdekeiket képviselik, akkor az Egyesült Államok kivonult a békekonferenciáról és a továbbiakban csak megfigyelőként vettek részt.
Japán Japánt egyáltalán nem érdekelték az európai ügyek, így a Kárpát-medencére vonatkozó döntésekben sem vettek részt.

  Brit nézetek a térség rendezéséről:

„Egyetlen olyan rendezés sem tartós, amely ellentétben áll az örök igazság elveivel. (…) Nem szabad megengednünk a bosszú semmiféle formáját sem.”

Lloyd Georg brit miniszterelnök a békekonferencia megnyitása előtt.

„A nagyhatalmak számára a kérdés egészen másként vetődik fel aszerint, hogy az etnográfiai nehézségek Románia és ellenségük, Magyarország avagy két szövetségesük, Románia és Szerbia között támadnak. Az első esetben, amennyiben nincs mód arra, hogy a két félnek igazságot szolgáltassanak, természetes módon szövetségesüket, Romániát és nem ellenségüket, Magyarországot kell előnyben részesíteniük.”

A nagyhatalmi szempont megfogalmazása a békekonferencián résztvevő egyik brit diplomata által.

„Ausztria, Magyarország, Bulgária vagy Törökország nem álltak gondolkodásunk előterében. Csak ha az új Szerbiára, az új Görögországra, az új Csehszlovákiára, az új Lengyelországra gondoltunk, kezdett el szívünk himnuszokat zengeni. (…) Részrehajlás volt ez és előítélet. De ezeket nem egykori ellenségeink megbüntetésére és leigázásukra irányuló bosszúszomjas vágy vezérelte, hanem a lázas törekvés arra, hogy az általunk létrehozott új nemzeteket (…) megerősítsük. (…) Magyarországot illetően érzelmeim kevésbé voltak megosztottak. (…) A magyarok századokon át elnyomták nemzetiségi alattvalóikat. A felszabadulás és a büntetés órája elérkezett.”

A békekonferencián résztvevő egyik brit szakértő visszaemlékezése.

Törekedett-e Nagy-Britannia a vesztesek megalázására vagy bosszúra? Melyik államoknak kedveztek a brit döntéshozók a békekonferencián? Miért tartották a britek igazságosnak a történeti Magyarország feldarabolását?

határkövetelésekCseh, román és délszláv területi igények a Kárpát-medencében – Forrás: Rubicon, 2010/4–5.

Az utódállamok területi követelései a nemzetiségi statisztikákat vették-e alapul? Mi lehetett a célja az úgynevezett szláv korridornak Csehszlovákia és Jugoszlávia között?

  vasutakFőbb vasútvonalak elhelyezkedése és a békekonferencia által megállapított határok – Forrás: Rubicon, 2010/4–5.

A nagyhatalmak által javasolt határok elfogadása esetén miként működhetett volna a román körvasút, illetve a Jugoszláviát Romániával összekötő vasúti fővonal?

 A szomszédos államok céljai:

Románia A románok legfőbb célja Nagy-Románia létrehozása, vagyis az 1916-ban kötött bukaresti szerződésben az antant által nekik ígért területek birtokbavétele volt. Különösen fontos volt számukra a főbb vasúti csomópontok és vasútvonalak megszerzése. A következő vasútvonalakat akarták megszerezni: Szatmárnémeti–Nagykároly–Nagyvárad–Arad, Békéscsaba–Szeged, Nagykároly–Mátészalka–Vásárosnamény–Csap.
Szerbia A szerbek fő célkitűzése a szerb, horvát, szlovén és bosnyák területeket magába foglaló nagy délszláv állam, vagyis Jugoszlávia létrehozása volt. A határt az Arad–Szeged–Baja–Murakeresztúr–Szentgotthárd vonal mentén szerették volna meghúzni. A Bánát nyugati részét, amelyet 1916-ban Romániának ígért az antant, ők is meg akarták kapni.
Cseh(szlovákia) A csehek célja a független Nagy-Csehszlovákia megvalósítása, vagyis a Pozsony–Vác–Miskolc–Ung vonaltól északra fekvő területek önálló államban való megszervezése volt. Ezen felül egy Csehszlovákiát Jugoszláviával összekötő „szláv korridor” kialakítását is szerették volna elérni, amellyel el akarták szigetelni Magyarországot Ausztriától. Elképzelésük szerint a két országot elválasztó terület szláv fennhatóság alatt állt volna.

 

A magyar törekvések lényege az volt, hogy minél kevesebb területet veszítsen a háború előtti országterületből. A vesztes országokat azonban mindaddig nem hívták meg a békekonferenciára, amíg ki nem alakult a békekonferencián résztvevők győztes államok közös határjavaslata. Így a magyar álláspontot is csak a propaganda útján lehetett megjeleníteni. Az országban számos tiltakozó tüntetést rendeztek a tervezett területelcsatolások ellen, s mindenütt megjelentek a tiltakozó plakátok is. Ekkor született a később széles körben elterjedt „Nem! Nem! Soha!” jelszó.

Miből látható, hogy a fenti plakátok még a trianoni béke aláírása előtt készültek? Milyen nyelveken szerepel a „Nem! Nem! Soha!” jelszó a jobboldali plakáton? Vajon miért épp ezeken?

Reklámok