A magyar határok kialakulása a békekonferencián

abra1A magyar határok kialakulásának folyamata a békekonferencián

 A magyar határok kialakulása öt nagyobb lépésben történt:

  1. Elsőként a különböző elveket és érdekeket szem előtt tartó nagyhatalmak közt jött létre megállapodás
  2. Ehhez a békekonferencián résztvevő többi, érintett győztes állam megtehette a maga módosító javaslatát, melyekről a nagyhatalmak döntöttek
  3. A győztes államok által így kialakított konszenzust elfogadtatták a vesztes államokkal
  4. Megtörtént a békeszerződés aláírása
  5. A tényleges határbejárás alkalmával fizikailag is kijelölték a békeszerződésekben elméletileg már megállapított határok pontos helyét

Jól látható, hogy ebben a folyamatban a vesztes államoknak nagyon kevés tér nyílt saját álláspontjuk képviseletére. Különösen így volt ez Magyarország esetében, mivel a magyar békedelegáció csak 1920 januárjától vehetett részt a békekonferencián. Ekkorra már számos kérdés eldőlt, s a magyar delegáció nem tudta meggyőzni a nagyhatalmakat, hogy módosítsanak korábbi döntéseiken. Ilyen értelmű ígéretet (az elhíresült Millerand-levél szerint a konkrét határbejárás során még lett volna lehetőség a határkorrekcióra) a nagyhatalmak csak azért tettek, hogy a magyar delegáció is aláírja végre a békeszerződést. A határbejárás során lakott terület hovatartozásán már nem változtattak.

abra2

A magyar határok kérdése a békekonferencia egyes testületei előtt.

Változtattak-e a felsőbb fórumok (Külügyminiszterek Tanácsa, Legfelső Tanács) a szakértői albizottságokban kialakult határjavaslatokon? Mikorra alakultak ki a magyar határokra vonatkozó határjavaslatok?

abra3A nagyhatalmak által elfogadott határjavaslathoz a békekonferencián résztvevő államok több módosítási kérelmet nyújtottak be. Ezekről 1919 júniusában és júliusában hoztak döntést a nagyhatalmak

Milyen mértékű módosítást eredményeztek az 1919 nyarán hozott döntések a májusban elfogadott határjavaslatokhoz képest?

Melyik állam javára? Mikor? Melyik területet? Mekkora?
Csehszlovákia 1919. június Megkapta az Ipolyság nevű várost és egy kisebb területet Pozsony mellett 40 km2
Ausztria 1919. július Az osztrák határok megállapításakor Ausztria és Magyarország leendő határát az etnikai vonalhoz igazítva húzták meg, így Ausztriának ítélték a későbbi Burgenlandot – beleértve Sopront és környékét is. ~4310 km2
Jugoszlávia 1919. július

Megkapta a mai Muravidéket, amit akkor Muramelléknek hívtak,

valamint a Drávaközt

~910 km2

 

~1150 km2

Összesen     ~6400 km2

Milyen mértékű változást eredményeztek az 1919 nyarán hozott döntések a korábbi határjavaslatokhoz képest? Vajon miért születhettek Magyarország számára kedvezőtlen döntések? Részt vett-e már ekkor Magyarország a békekonferencián, hogy képviselje a saját álláspontját? És Ausztria? A döntési folyamat ismeretében igazolható-e az, hogy Magyarországot a tanácsköztársaság miatt sújtották különösen nagymértékű területelcsatolásokkal? Mekkora az a terület, amiről a tanácsköztársaság kikiáltása után született döntés?

abra4A magyar békedelegáció részvétele a békekonferencián

trianon

A trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek és az ott élő lakosság

A térképet Nagy Béla, az MTA BTK Történettudományi Intézetének térképésze készítette

Reklámok