A magyar határok kialakulásának folyamata a békekonferencián
A magyar határok kialakulása öt nagyobb lépésben történt:
- Elsőként a különböző elveket és érdekeket szem előtt tartó nagyhatalmak közt jött létre megállapodás
- Ehhez a békekonferencián résztvevő többi, érintett győztes állam megtehette a maga módosító javaslatát, melyekről a nagyhatalmak döntöttek
- A győztes államok által így kialakított konszenzust elfogadtatták a vesztes államokkal
- Megtörtént a békeszerződés aláírása
- A tényleges határbejárás alkalmával fizikailag is kijelölték a békeszerződésekben elméletileg már megállapított határok pontos helyét
Jól látható, hogy ebben a folyamatban a vesztes államoknak nagyon kevés tér nyílt saját álláspontjuk képviseletére. Különösen így volt ez Magyarország esetében, mivel a magyar békedelegáció csak 1920 januárjától vehetett részt a békekonferencián. Ekkorra már számos kérdés eldőlt, s a magyar delegáció nem tudta meggyőzni a nagyhatalmakat, hogy módosítsanak korábbi döntéseiken. Ilyen értelmű ígéretet (az elhíresült Millerand-levél szerint a konkrét határbejárás során még lett volna lehetőség a határkorrekcióra) a nagyhatalmak csak azért tettek, hogy a magyar delegáció is aláírja végre a békeszerződést. A határbejárás során lakott terület hovatartozásán már nem változtattak.
A magyar határok kérdése a békekonferencia egyes testületei előtt.
Változtattak-e a felsőbb fórumok (Külügyminiszterek Tanácsa, Legfelső Tanács) a szakértői albizottságokban kialakult határjavaslatokon? Mikorra alakultak ki a magyar határokra vonatkozó határjavaslatok?
A nagyhatalmak által elfogadott határjavaslathoz a békekonferencián résztvevő államok több módosítási kérelmet nyújtottak be. Ezekről 1919 júniusában és júliusában hoztak döntést a nagyhatalmak
Milyen mértékű módosítást eredményeztek az 1919 nyarán hozott döntések a májusban elfogadott határjavaslatokhoz képest?
| Melyik állam javára? | Mikor? | Melyik területet? | Mekkora? |
| Csehszlovákia | 1919. június | Megkapta az Ipolyság nevű várost és egy kisebb területet Pozsony mellett | 40 km2 |
| Ausztria | 1919. július | Az osztrák határok megállapításakor Ausztria és Magyarország leendő határát az etnikai vonalhoz igazítva húzták meg, így Ausztriának ítélték a későbbi Burgenlandot – beleértve Sopront és környékét is. | ~4310 km2 |
| Jugoszlávia | 1919. július |
Megkapta a mai Muravidéket, amit akkor Muramelléknek hívtak, valamint a Drávaközt |
~910 km2
~1150 km2 |
| Összesen | ~6400 km2 |
Milyen mértékű változást eredményeztek az 1919 nyarán hozott döntések a korábbi határjavaslatokhoz képest? Vajon miért születhettek Magyarország számára kedvezőtlen döntések? Részt vett-e már ekkor Magyarország a békekonferencián, hogy képviselje a saját álláspontját? És Ausztria? A döntési folyamat ismeretében igazolható-e az, hogy Magyarországot a tanácsköztársaság miatt sújtották különösen nagymértékű területelcsatolásokkal? Mekkora az a terület, amiről a tanácsköztársaság kikiáltása után született döntés?
A magyar békedelegáció részvétele a békekonferencián
A trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek és az ott élő lakosság
A térképet Nagy Béla, az MTA BTK Történettudományi Intézetének térképésze készítette
