Mit tettek eközben a magyarok?

BTM_13129_14_diaktuntetes_1919_febr_

Országvédő diáktüntetés 1919 februárjában

A magyar külpolitika az első világháború után jelentős hátrányból indult. Mivel korábban a külpolitika a Monarchia közös ügyei közé tartozott, ezért Magyarországnak sem külügyminisztériuma, sem diplomáciai hálózata nem volt. Ezeket az 1918 őszén függetlenné váló országnak, vagyis a Károlyi-kormánynak kellett elkezdenie kiépíteni. Ezért is volt fontos, hogy mikor hívják meg az országot a békekonferenciára. Itt azonban az ország csak akkor jelenhetett meg, amikor az érdemi döntések már megszülettek. Így az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békedelegációnak már nem sok lehetősége volt, hogy befolyásolja a békefeltételeket. A rendelkezésre álló eszközöket azonban ők is megragadták, hogy felhívják a nemzetközi figyelmet az országot ért méltánytalanságokra. Érdemes azonban röviden áttekintenünk, hogy kik, milyen eszközökkel próbáltak küzdeni a történeti Magyarország területének megvédéséért, a kedvezőbb békefeltételekért, illetve a trianoni béke revíziójáért a világháborút követő években.

A Károlyi-időszak külpolitikája 1918–1919 fordulóján

wilsoni békét

1918-1919 fordulóján a magyar politikai elit még bízott abban, hogy a Wilson elnök által meghirdetett elvek szellemében születnek majd a békekonferencia döntései

A Károlyi Mihály vezette kormány teljes egészében magáévá tette a Wilson elnök által meghirdetett irányelveket a nemzetek önrendelkezési jogáról. (A Károlyi-kormány pacifizmusáról itt lehet olvasni, Károlyi Mihály megítéléséről pedig itt.) Ennek jegyében tárgyalásokat kezdeményeztek a történeti Magyarországon élő nemzetiségekkel; a felkínált engedmények azonban ekkor már nem elégítették ki azokat.

A Károlyi-időszakban megkezdődött a békekonferenciára való felkészülés: ekkor indultak azok a munkálatok, amelyek eredményeként például a Teleki-féle vörös térkép is született.

Az alapvetően pacifista kormányzat végső lehetőségként számolt a fegyveres ellenállással. Károlyi 1919 márciusának elején jutott arra az elhatározására, hogy nem maradt más lehetőség, mint az ellenállás.

A Székely hadosztály

Károlyi a Szekely_Hadosztaly előtt Szatmárnémeti 1919 március 2

Károlyi Mihály a Székely hadosztály előtt mondott beszédében kijelentette, hogy ha nincs más lehetőség, akkor fegyverrel kell megvédeni az országot (Szatmárnémeti, 1919. március 2.)

Kratochvil Károly vezetésével 1918 decemberében szerveződött Erdélyben a néhány ezer fős katonai alakulat. 1919 áprilisáig több helyen is összecsaptak a megszálló román katonai erőkkel, végül azonban a jelentős túlerővel szemben letették a fegyvert.

A tanácsköztársaság területvédő háborúja

tanácsközt honvédő plakát

A tanácsköztársaság propagandaplakátja 1919-ben

A tanácsköztársaság idején szervezett magyar Vörös Hadsereg jelentős sikereket ért el a csehszlovák megszálló csapatok visszaverésével, a román haderőt azonban már nem tudta feltartóztatni.

A magyar békedelegáció tevékenysége 1920-ban Párizsban

apponyi_keleti

A gróf Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció 1920. január 5-én indult Párizsba a Keleti pályaudvarról

A magyar békedelegáció 1920 januárjában jelenhetett meg a békekonferencián, ahol ismertették a magyar álláspontot. A békekonferenciához több száz oldalas jegyzéket nyújtottak be a magyar elképzelésekről, valamint a békekonferencia által tervezett határok igazságtalanságáról. Apponyi Albert szónoklata és Teleki Pál úgynevezett vörös térképe hatásosan foglalta össze a magyar álláspontot.

Területvédő tüntetések és propaganda

Tiltakozás a Váci utcában a trianoni béke aláírása ellen, 1920. jún. 4. MNM 56611957 IMG_4704

A trianoni béke aláírása elleni tiltakozás a budapesti Váci utcában 1920-ban

Az ország területén 1918-tól számos alkalommal szerveződött tüntetés, amellyel a magyar társadalom fejezte ki elégedetlenségét a tervezett békefeltételekkel szemben. Ehhez társult a területvédő propaganda megannyi látványos alkotása, mely azonban inkább csak a magyar lakosság érzéseinek felkorbácsolására volt alkalmas.

A magyar zsidók sem voltak kivételek

zsidó magyarok is magyarok

A zsidó szervezetek számára azért is volt fontos, hogy hangsúlyozzák magyarságukat, mert a tanácsköztársaság után sokan minden zsidót felforgató kommunistának tekintettek. Erről egy korábbi bejegyzésben már volt szó Egyes antiszemita vádakkal ellentétben a zsidóság jelentős része egyértelműen magyarnak tekintette magát. Ezért a zsidó szervezetek is kiállták az országterület védelme mellett. Az elcsatolt területeken élő zsidók jelentős része a későbbiekben is magyarnak vallotta magát, így kétszeresen is kisebbségbe kerültek az új utódállamokban.

A nyugat-magyarországi felkelés 1921-ben

Rongyos Gárda 1921

A nyugat-magyarországi felkelés résztvevői

Az Ausztriának átadandó terület megtartására irányuló felkelés a kormány ösztönzésére szerveződött 1921 őszén. A felkelésben a Nemzeti Hadsereg egykori tisztjei játszották a főszerepet. A kirobbant konfliktust a Bethlen István vezette kormány arra használta ki, hogy az átadandó terület magyar többségű részén népszavazást tarthassanak. A népszavazás nyomán Sopron térségében módosult a békeszerződés által előírt határ.

Egyéb katonai és diplomáciai elképzelések

Az említetteteken kívül számos titkos katonai akció terve született az utódállamok ellen, ezek azonban a katonai erőviszonyok miatt irreális elképzelések voltak. Ugyancsak születtek tervezetek az utódállamokkal történő együttműködésre, ezekre azonban azok nem voltak fogékonyak.

A fentiek fényében vajon vádolható-e a korabeli politikai és katonai elit azzal, hogy nem próbált meg mindent az ország területének védelmére? Mely kezdeményezések eredményeztek átmeneti sikert? És melyek tartós sikert?

Reklámok