Irredenta kultusz Magyarországon

 trianon bélyeg

 Magyar irredenta képeslap az 1923-as újévre

A trianoni béke nyomán földrajzi fogalmaink is megváltoztak. Erdélynek korábban csak az Alföld felől nézve a Királyhágón túli területet nevezték, míg a Királyhágón innen eső részeket Partiumnak, illetve Temesköznek hívták. (Az egykori Temesközből három országba is jutott egy-egy rész.) Trianon után viszont elterjedt az anyaországban, hogy a Romániához csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek. Ugyancsak Trianon után lett használatos a Kárpátalja kifejezés. Ezt a területet a két világháború között az ott élő ruszin lakosságról Ruszinszkónak is hívták. Ehhez hasonlóan a szlovákok által lakott területet pedig Szlovenszkónak is nevezték a Horthy-korban, de ekkor jelent meg a Felvidék kifejezés is. Korábban ugyanis leginkább Felső-Magyarországnak nevezték azt a területet, ahol a mai Szlovákia található. Kimondottan Trianon után született a Burgenland kifejezés, ami alatt az Ausztriához csatolt területet értették. (A kifejezést egyébként az osztrákok találták ki az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyék német nevéből, ezeket ugyanis németül Wieselburgnak, Ödenburgnak és Eisenburgnak hívták.) Trianon után terjedt el a Vajdaság kifejezés használata is, noha a fogalom már a 19. században megszületett a Monarchia szerb területeinek megnevezésére. Ezt a területet Délvidéknek is nevezték a Horthy-korban. Az említett, égtájak szerinti felosztást tükrözi a fenti képeslapon is látható négy kőszobor, melyek a Szabadság téren kialakított irredenta parkban lettek felállítva: az Észak szoborcsoport a Felvidék, a Kelet Erdély, a Dél a Vajdaság, vagyis a Délvidék, míg a Nyugat Burgenland elvesztésének állít emléket, s az e területek visszaszerzésére törekvő irredenta igényt jelképezi.

 revízió

Gyakran szinonimaként használjuk a revízió/revizonizmus és az irredenta/irredentizmus kifejezéseket, noha alapvetően nem ugyanazt jelenti a két fogalom. A revízió szó jelentése: valaminek a felülvizsgálata. 1920 után Magyarországon e kifejezés alatt egyértelműen a trianoni béke felülvizsgálatát értjük. De nem kizárólag az elveszített területek vonatkozásában, hanem a jóvátételi, illetve katonai előírások eltörlésére, illetve megváltoztatására vonatkozóan is. Az irredentizmus viszont egy modernkori politikai jelenség megnevezése. Azoké a politikai mozgalmaké, melyek egy ország idealizált, aranykori állapotát akarják visszaállítani (történeti érv), illetve egy adott etnikum tagjait egyetlen országban akarják egyesíteni (etnikai érv). A fogalom a 19. századi Itáliában született, s szinte minden nemzetnek kialakult a maga irredenta mozgalma. A modern nemzetállamok irredentizmusa azonban egy érdekes önellentmondást hordoz: a nemzetállamnak követelt területen ugyanis általában nem csak az adott nemzetet alkotó népcsoport él. Ezért a szomszédos nemzetállamok irredenta követelései gyakran „átfednek”: ugyanarra a területre több nemzet irredenta mozgalma is igényt tart. A magyar irredentizmus célja a Szent István-inak is nevezett Nagy-Magyarország területéhez való ragaszkodás, illetve a trianoni békét követően a történeti Magyarország visszaállítását követelő úgynevezett teljes területi revízió. Vagyis 1920 után a revízió és az irredentizmus követelései abban megegyeznek, hogy az országtól elvett területeket akarják visszaszerezni. Míg azonban az irredenta mozgalom célja a teljes területi revízió, addig a revíziós mozgalomnak nem csak területi vonatkozásai vannak, ráadásul nem is szükségszerűen követel vissza minden elveszített területet (hanem például csak azokat, ahol a magyarság van többségben – ekkor etnikai revízióról beszélünk).

Revizionista Ünnepség a Szabadság téren. 1920-as é. MNM 63.774 MNMIMG_4702

Irredenta tüntetés a fővárosi Szabadság téren az 1920-as években

1918-ban több olyan szervezet jött létre, amely a történeti Magyarország területi egységének megőrzése érdekében kampányolt. A legjelentősebb a Területvédő Liga volt. A trianoni béke megkötése után ezeket a magyar államnak fel kellett oszlatnia. A megszüntetett szervezetek azonban hamar újjáalakultak más néven. A feloszlatott Területvédő Liga helyett megalakult a Nemzeti Szövetség.

irredenta Trianon

A revíziós mozgalom új lendületet kapott 1927-ben

1927-ben – a megváltozott nemzetközi környezetben (erről később majd még lesz szó) – országos mozgalom szerveződött a revízió támogatására. Ezt a mozgalmat fogta össze a Magyar Revíziós Liga. Ennek országszerte 500-nál is több tagszervezete alakult, s Európa nagyobb városaiban is voltak kirendeltségei. A Liga, melynek elnöke a köztiszteletben álló író, Herczeg Ferenc lett, a világ legkülönbözőbb nyelvein adott ki propagandaműveket. 1940-ig 270 kötetük látott napvilágot.

szabadság tér2

A fővárosi Szabadság téren kialakított irredenta emlékhely részlete korabeli fotón

szabadság tér

A szabadság téren az 1920-as években felállított irredenta emlékművek képeslapon

Forrás: http://gyujtemeny.vatera.hu/kepeslap/magyarorszag/1920_1945/irredenta_egtaj_szobrok_a_szabadsag_teren_1929_09_2190285650.html

Az elvesztett országrészeket visszakövetelő irredenta mozgalom kultikus központja a fővárosi Szabadság téren alakult ki. Itt 1921-ben avatták fel a négy égtáj veszteségeit megjelenítő szobrokat. A tér közepén pedig 1928. augusztus 20-án felállították az Ereklyés Országzászlót, mely félárbocra volt eresztve a nemzeti gyász jeleként. A zászlórúd esküvésre emelt kézben végződött, mely a területvesztésbe bele nem törődő „Nem, nem, soha!” revíziós ígéretet jelképezte. A teret Nagy-Magyarországot mintázó virágszőnyeg is díszítette.

revíziós társasjáték

Társasjáték doboza az 1930-as évekből

1925-ben mozgalom indult, hogy minél több településen álljon a történelmi Magyarországot megidéző országzászló. A határ menti magyar településeken 1932 őszétől trianoni kereszteket emeltek. 1926-ban azt tervezték, hogy a Gellérthegyen építik meg a Trianonra emlékeztető Magyar Kálváriát, ez azonban csak terv maradt. Az emlékmű szerényebb kivitelben a trianoni határ által kettészelt Sátoraljaújhelyen épült fel 1936-ra. A kálvária egyes stációi az elcsatolt megyékre és városokra emlékeztettek. Zebegényben 1935 és 1938 között épült, de végül befejezetlenül maradt a hősi emlékmű, mely egyszerre kívánt emlékeztetni az első világháború és a területelcsatolások okozta szenvedésekre. Az említettek mellett több köztéri alkotást emeltek a revízióért küzdő személyek tiszteletére is: a fővárosi könyvtár előtt ilyen a Magyar Igazság Kútja, Sopronban a Rothermere emlékszobor, valamint a fővárosban Rákosi Jenő újságíró szobra.

irredenta Patrona Hungariae

A revízió szükségességét hangoztató jelmondatok és jelképek vették körbe a kor emberét a mindennapokban is. Ott szerepeltek a boltok kirakataiban, hirdetésekben, használati tárgyakon. A gyerekeknek revíziós társasjáték is készült. Számos irodalmi alkotás dolgozta fel az ország megcsonkításának fájdalmát, s a téma előzményeivel a történettudományi szakmunkák is bőven foglalkoztak. Ahogyan a földrajztudósok is azt igyekeztek bizonyítani, hogy a Kárpát-medence tökéletes földrajzi egység, melyet egyetlen államnak kellene betöltenie. Ennek megfelelően az oktatásban is számos módon tettek hitet Nagy-Magyarország egybetartozásáról és a revízió elkerülhetetlenségéről.

magyar hiszekegy

A legismertebb irredenta vers a Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy volt, melyet minden tanítási nap kezdetén elmondtak az iskolákban.

irredenta Erdélyt pedig nem adjuk

Az Erdély elvesztésére emlékeztető Székely himnusz ugyancsak ekkor született: szövegét Csanády György írta 1921-ben, s hamarosan meg is zenésítették. A vers első strófája eredetileg így szólt:

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!”

A magyar irredenta kultusz a két világháború között

A Horthy-kori magyar irredenta kultusz történetét és sokszínűségét Zeidler Miklós 2002-ben megjelent kötetében foglalta össze, mely itt olvasható. Érdemes megnézni a kötet végén található képmellékleteket is!

Reklámok