A modern tudomány

A két világháború közötti időszak a tudományban és a technikai fejlődésben nem jelent önálló korszakot. Folytatódtak a 19. században megindult folyamatok (technikai fejlődés, modernizáció, gazdasági növekedés), a világháborúk erre csak átmenetileg, illetve kis mértékben hatottak (egyes technikai vívmányok kicsit lassabban terjedtek el, míg más kutatások kicsit felgyorsultak, a gazdasági növekedés pedig rövid időre megtorpant). Az alábbiakban azokról a jelentős tudományos felfedezésekről, elméletekről lesz szó, amelyek meghatározó hatást gyakoroltak a két világháború időszakában élők világképére. A 19. század második felében és a 20. század elején ugyanis több olyan meghatározó jelentőségű tudományos felfedezés és elmélet született, melyek megingatták az addig érvényesnek hitt világképet.

Az evolúció

A 19. században számos téren ért el látványos fejlődést a biológia és az orvostudomány. A legjelentősebb ezek közül az evolúció elméletének kidolgozása volt. Charles Darwin elméletének újszerűsége abban rejlett, hogy elmélete szerint az ember csak egy a sokszínű élővilág különböző állatfajai közül, amelyek kivétel nélkül egy közös őstől származnak.

scala_naturae

A hagyományos, vallásos alapon álló világkép szerint a világon létező élő és élettelen dolgok egy nagy hierarchikus rendet alkotnak. Ebben a rendszerben a fejlettség alsó lépcsőfokán az élettelen tárgyak állnak, felettük a növények, azok felett az állatok, majd az ember. A piramisszerű hierarchia csúcsán a középkori gondolkodás szerint Isten állt. Ez a hagyományos világkép a 19. századig összeegyeztethető volt a kor természettudományos ismereteivel – azzal a különbséggel, hogy a természettudományos világképből kihagyták a hierarchia tetejéről Istent, az angyalokat és más „testetlen lényeket”. Így a piramis csúcsára az ember került. Ezt a hierarchikus piramist borította fel Darwin evolúciós elmélete

 treeoflife

Az élőlények sematikus leszármazási „családfája” Darwin szerint: a közös őstől az elágazásokon keresztül a ma élő fajokig. Darwin evolúciós elmélete szerint minden mai élőlény egyetlen közös ős leszármazottja. A fajok közti különbségek pedig abból adódnak, hogy más-más környezethez kellett alkalmazkodniuk.

Darwin evolúciós elmélete tehát alapjaiban ingatta meg azt a közkeletű vélekedést, mely szerint az ember áll az élővilág csúcsán. Az evolúciós elmélet szerint ugyanis az ember nem emelkedik ki a többi élőlény közül. Ez sokak önérzetét bántotta. Az evolúciós elmélet egyúttal összeegyeztethetetlennek is tűnt a bibliai teremtéstörténettel, vagyis sokan érezték úgy, hogy Darwin az ő hitüket támadja.

Egyébként mai tudásunk szerint nem is igen van értelme azt vizsgálni, hogy melyik élőlény áll a „fejlődés csúcsán”. Az egészen biztos, hogy vannak olyan állatok, amelyek DNS-e sokkal több információt hordoz, mint az emberé. És olyan állatok is vannak, amelyek szervrendszere bonyolultabb az emberénél. Az ember leginkább fejlett problémamegoldó képességével emelkedik ki az állatvilágból.

 Editorial_cartoon_depicting_Charles_Darwin_as_an_ape_(1871)

A korabeli élclapok nem mulasztották el, hogy Darwint majomként ábrázolják, miközben azon élcelődtek, hogy Darwinnak lehettek majmok az ősei, de nekik biztosan nem voltak azok. Egyébként az evolúció elmélete nem is azt állította, hogy a ma élő majomfajokból alakult ki az ember, hanem azt, hogy valamikor réges-régen volt egy olyan majomszerű állat, amelynek egyes utódaiból idővel emberek, más utódaiból pedig a mai majmok alakultak ki. És ha az időben még régebbre megyünk vissza, akkor megtalálhatjuk bármely két faj közös ősét

 Anti evolution league

Az Egyesült Államokban még Evolúcióellenes Liga is alakult azokból, akik nem akarták elfogadni Darwin elméletét. A kép forrása: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10345

Darwin nézeteinek oktatását helyenként még a 20. században is tiltották: Tennessee államban 1925 és 1967 között tilos volt olyasmit tanítani, ami ellenkezett a Bibliával. Ugyanitt Evolúcióellenes Liga is alakult. Tudományellenes mozgalmak azonban nem csak az Újvilágban születtek. Magyarországon Móra Ferencet jelentették fel azért, mert kirakta egy „majomember” koponyájának képét a falra egy iskolában. Jugoszláviában pedig ugyancsak Darwin elméletének tanításáért fogtak perbe egy magyar származású tanárt 1928-ban.

Szex és pszichoanalízis

 Sigmund_Freud_LIFE

Sigmund Freud bécsi pszichiáter

Sigmund Freud lélektani kutatásaival borzolta a kor emberének – és különösen a hívőknek – a kedélyét. Freud kutatásaiból ugyanis az látszott, hogy az emberi viselkedés jelentős részben ugyanúgy ösztönös, ahogy az állatok viselkedése. Freud és tanítványai szerint a lelki betegségek ezen ösztönök elfojtásából fakadnak. Úgy vélték, hogy az álmokban éppen ezek az elfojtott problémák jelennek meg. Ezek feltárásához dolgozták ki a pszichoanalízis módszerét.

Ahogy várható volt, Freud nézeteit is sokan fogadták ellenérzéssel. Egyesek abban kételkedtek, hogy a konkrét egyénekről szerzett tapasztalat vajon általánosítható-e. Sérelmezték ugyanis, hogy Freud általánosításai megkérdőjelezik az egyéniség létezését. Mások úgy vélték, hogy Freud beteg lelkű emberekből vonta le következtetéseit, s ezért azok nem érvényesek mindenkire. Olyanok is voltak, akik személyeskedni kezdtek, s Freud zsidó származása miatt azt hangoztatták, hogy a pszichiáter elméletei csak azt bizonyítják, hogy a zsidók beteg lelkűek.

Relativitáselmélet és elbizonytalanodás

Albert_Einstein_Head Albert Einstein nemcsak a modern fizika legnagyobb hatású kutatója, hanem sokak szerint a 20. század legnagyobb tudósa, akinek neve (és jellegzetes arcképe) összeforrt a zsenialitás fogalmával

Az Albert Einstein által alkotott relativitáselmélet is olyasmit kérdőjelezett meg, amit addig mindenki egyértelműnek hitt. Einstein szerint ugyanis az idő nem ugyanolyan gyorsan múlik a mozgó és az álló dolgok számára. A relativitáselmélet tehát azzal sokkolta a világot, hogy az addig biztosnak hitt tudás vált bizonytalanná. Ezt az elbizonytalanodást fokozta tovább Werner Heisenberg 1927-ben megfogalmazott „határozatlansági relációja”. Az egészen kis részecskékre (például az elektronra) vonatkozó elmélet szerint ugyanis egy-egy részecskéről nem lehet egyszerre megmondani a helyét és a sebességét. Erwin Schrödinger kutatásai pedig azt tették még ehhez hozzá, hogy bizonyos esetekben maga a mérés változtatja meg a vizsgált jelenséget. Ezek a kutatások a hétköznapi életre közvetlenül alig hatottak. Leginkább csak annyiban, hogy egyes fogalmak bekerültek a köznyelvbe, mint például a szinte szállóigévé vált „minden relatív” kifejezés. Tudományos jelentőségük mégis túlmutatott az elméleti fizika határain, ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy a világunk sokkal bonyolultabb, mint azt korábban hittük és a tudomány nem is tud minden kérdésre egyértelmű választ adni. Ez a fajta bizonytalanságérzet sokak számára elviselhetetlen, ezért ők szívesen fordulnak a bonyolult modern tudományok helyett a vallásos vagy ezoterikus nézetek felé, amelyektől megnyugtató és könnyen érthető világképet kapnak.

 Schrodinger-s-Cat-the-big-bang-theory-12516974-1440-900

Érdemes utánaolvasni, hogy mit takar a „Schrödinger macskája” elnevezésű gondolatkísérlet!

Ahogy az eddigiekből is világosan látszik: a fizika legújabb eredményei az atomok, illetve az annál is kisebb elemi részecskék kutatásából születtek. E felfedezések a radioaktivitás vizsgálatából indultak ki, aminek a Curie-házaspár volt az úttörője. Az első jelentősebb felfedezést Wilhelm Conrad Röntgen tette, mellyel 1901-ben elnyerte az első fizikai Nobel-díjat. A róla elnevezett sugárzás hamarosan új vizsgálati módszerrel gazdagította az orvostudományt. A 20. század első felében Ernest Rutherford is a radioaktivitást kutatva következtette ki az atommag és azon belül a proton létezését. Tanítványa, Niels Bohr ezt követően publikálta elméletét az atom szerkezetéről. Bohr tulajdonképpen a naprendszer mintájára képzelte el az atommagot és a körötte keringő elektronokat. Az atommagban található neutront James Chadwick fedezte fel 1932-ben. Ettől fogva az atommaghasadás megvalósítása és az atomenergia kinyerésének módja lett a téma egyik legizgalmasabb problémája. A második világháború idején a náci kutatásokat a már említett Heisenberg, az amerikai kutatásokat Robert Oppenheimer vezette. Az Oppenheimer vezette kutatócsoport (Manhattan-projekt) tehetséges tudósai közül többen a nácik elől elmenekült magyarok voltak (Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő). Az atomkutatások révén nem csak új energiaforrás és minden korábbinál pusztítóbb fegyver született, hanem egyúttal megnyílt az út a molekuláris kutatások előtt, amelyek a 20. század második felében váltak a leggyümölcsözőbb kutatási területekké. A Manhattan-projekttel egyúttal egy olyan intézményrendszer is megszületett, amely a korábbinál sokkal több kutató munkáját fogta össze egy közös cél érdekében, hatalmas összegű állami támogatást biztosítva nekik. Ez pedig korábban elképzelhetetlen eredmények megszületését tette lehetővé: az atombomba megalkotása után a század második felében megkezdődött az űrkutatás, melynek emblematikus eredménye a Holdra szállás lett.

Polihisztorok helyett specialisták

kis polihisztorok

A 20. század első felének új kutatási eredményei olyan sok ismerettel gazdagították a tudományt, hogy egyértelművé vált: egyetlen ember nem lehet minden tudományterület szakértője. A tudomány tehát széttöredezett, a polihisztorok kora végérvényesen lejárt. Ezt a tanulságot egyébként a magyar közoktatási rendszer mind a mai napig nem vonta le, így iskolarendszerünk továbbra is kis polihisztorok képzését tekinti feladatának…

 Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat követsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, céljaidat kivéve… Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (…) Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.”

Szent-Györgyi Albert

Reklámok