A fejlődés hatása a mindennapokra

A 19. század végétől két terület fejlődött nagyon látványosan, átalakítva a mindennapi életet: az egészségügy és a közlekedés-kommunikáció. Az orvostudomány, az egészségügy és az élelmezésügy látványos fejlődésének köszönhetően jelentősen nőtt a születéskor várható élethossz. Ez leginkább a csökkenő csecsemőhalandóságnak és a tbc elleni sikeres küzdelemnek volt köszönhető. Ezek mellett a 20. századi orvostudomány egyik nagy áttörése volt az úgynevezett szulfonamidok alkalmazása. Ezek a gyógyszerek lehetővé tették, hogy egyes bakteriális megbetegedéseket egy injekció beadásával kezelni lehessen. Még az orvosok is hitetlenkedtek, hogy olyan betegek, akik korábban szinte biztosan meghaltak volna, most néhány nap alatt felgyógyultak. A fejlődés következő lépcsőfokát alapozta meg, hogy 1928-ban Alexander Fleming felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint. Ennek tömeges alkalmazása a második világháború idején terjedt el, s ezzel egy sor, korábban rettegett betegség vált kezelhetővé.

Miskolc száz év múlva 1900

A technikai fejlődés nyomán mindenkinek meglódult a fantáziája. Úgy képzelték, hogy a kor technikai vívmányai idővel mindennaposak lesznek, sőt újabb találmányok fogják könnyebbé és kellemesebbé tenni a mindennapi életet. Itt látható egy válogatás arról, hogy milyennek képzelték a jövőt az 1900-as évek elején.

Mi valósult meg ezekből? A világ összeszűkülésének miként állított emléket Jules Verne híres regénye, a 80 nap alatt a Föld körül? Miként hatott Vernére korának technikai fejlődése?

A tudomány fejlődését talán még az orvostudomány eredményeinél is látványosabban bizonyították az egyre jobban elterjedő új találmányok: a járművek és elektromos eszközök. A 19. század végén ugyanis újabb lendületet vett a technikai fejlődés. Ekkor lett húzóágazat a vegyipar, a gépipar és az elektronikai ipar. A termelés legnagyobb újítása a Ford-autógyárban bevezetett tömeggyártás volt, melyet a futószalag alkalmazása tett lehetővé. Az új közlekedési és kommunikációs eszközök révén egyre többen érezhették azt, hogy a világ elkezdett összeszűkülni. A 19. század végén megjelent autó az első világháború után terjedt el igazán – az Egyesült Államokban már minden ötödik emberre jutott egy autó. A motorizáció olyan nagy hatással volt a kor emberére, hogy gyakran hasonlították a motorhoz, géphez az ember, az állam, a gazdaság működését. (Ezt a szemléletet tükrözték az olyan kifejezések, mint „a szív a test motorja”, vagy például a „gazdaság motorja”.)

white star.png

A közlekedés fejlődésének köszönhetően a huszadik század első felében divatba jött a turizmus. A távoli országokba történő utazások főleg a gazdagabbak körében lettek népszerűek, de az országon belüli üdülés és kirándulás szokása széles körben elterjedt. Számos túraútvonal, vendégház, olcsó szállást kínáló motelek és kempingek szolgálták ki az utazók igényeit.

Érdemes belegondolni, hogy miért nő szerepel a hajóutat népszerűsítő reklámplakáton? Vajon korábban is reklámozhatták volna a szolgáltatást egy egyedül utazó nő képével?

A kommunikációs és közlekedési eszközök fejlődése megteremtette a lehetőséget a rendszeres utazásra, s immár a nagyobb távolságok is elérhetőbbé váltak. A jóléti intézkedések (pl. a fizetett szabadság bevezetése) és a fogyasztói társadalom kialakulása pedig széles körben elérhetővé tette az utazást. A turizmus népszerűvé válását tehát a technikai fejlődés és a jólét növekedése hozta magával. Az országon belüli turizmus a két világháború közt tömegjelenséggé vált. Egyre több helyre vezetett közút, majd hamarosan már autópályák is épültek. Ezek mentén pedig olcsó éttermek és motelek nyíltak. Terjedt a túrázás és a kempingezés szokása is. Távoli utazásokra, a világ megismerésére csábítottak a korszak színes magazinjai, reklámplakátjai és a filmek. A nemzetközi turizmust nagy kapacitású tengerjáró hajók (ezek korábban az európai kivándorlókat szállították Amerikába), valamint az ezekhez képest olcsóbb és gyorsabb repülőjáratok tették lehetővé. Ezeket főleg a gazdagok tudták kihasználni, mivel ők engedhették meg maguknak a hosszú utazásokat. Az ő igényeiket akarták kielégíteni az ekkoriban megjelenő turistaparadicsomok, amelyek kimondottan a földi paradicsomot ígérték az utazóknak. Egyes népszerű üdülőhelyeken exkluzív, a gazdag európaiak számára létesített üdülőövezetek alakultak ki (például a spanyol Palma de Mallorcan vagy az indiai Goában). Ezeken a helyeken a korlátlan alkoholfogyasztás és a könnyen elérhető szexuális kapcsolatok ígértek felhőtlen szórakozást.

Néhány jelentősebb új találmány, amely forradalmasította a közlekedés, a távközlés és a háztartások világát:

Mikor? Találmány Feltaláló
1886 Automobil Carl Benz (négyütemű gázmotoros jármű) és Gottlieb Daimler (gázzal és gázolajjal működő nagyfordulatszámú motor)
1886 Mosogatógép Josephine Garis Cochran
1887 A telefon tökéletesítése Thomas Alva Edison
1888 Kézi fényképezőgép (Kodak) George Eastman
1892/1893 Telefonhírmondó Puskás Tivadar (Edison egykori munkatársa) szabadalmaztatta a telefonhírmondót, ami a következő évben megkezdte működését Budapesten
1895 Négykerekű autó Carl Benz jött rá, hogy a négykerekű autó stabilabban veszi a kanyarokat, mint a háromkerekű
1895 Az első mozifilm (kinematográf) Lumiére fivérek
1895 Rádió Egymástól függetlenül, egy időben találta fel Nikola Tesla, Giuglielmo Marconi és Alekszandr Popov
1900 Léghajó Ferdinand von Zeppelin gróf
1901 Piacra dobták a jól működő porszívót Hubert Cecil Booth ötlete alapján
1903 Az első, motoros repülővel végrehajtott repülés Az amerikai Wright fivérek az elsők, akik a levegőnél nehezebb – Kitty Hawk nevű – motoros repülőjükkel a levegőbe emelkedtek
1908 Elkészült az első sorozatgyártással készülő autó, a Ford T-modellje A gyártulajdonos Henry Ford, a konstruktőr Galamb József
1909 Átrepülték a Franciaországot Nagy-Britanniától elválasztó La Manche-csatornát Louis Blériot
1912 Az első páncélozott tank szabadalmaztatása Günther Burstyn
1913 Piacra dobták az első háztartási hűtőgépet
1914 Megindult az első rendszeres utasszállító repülőgép a floridai St.Peterburg és Tampa közt
1919 Az első mesterséges atommag-átalakítás Lord Rutherford
1926 Rendszeres rádióadás indult Budapesten
1926 Elkészült az első képtovábbításra alkalmas készülék (TV) John Baird
1927 Moziba került az első hangosfilm (A dzsesszénekes)
1927 A Spirit of St.Louis nevű motoros repülőgéppel átrepülték az Atlanti-óceánt (New Yorkból Párizsba) Charles Lindbergh
1928 Rendszeres tévéadás indult New Yorkban
1928 Az első női repülőgép pilóta is átrepült az Atlanti-óceán felett Amelia Earhart
1928 Elkészült az első magnó Fritz Pfleumer találmánya
1929 Elkészült az első színes tévé A Bell-laboratórium fejlesztése
1932 A neutron felfedezése James Chadwick
1935 Angliában kifejlesztették a radart Bay Zoltán kísérletei: radar segítségével próbálta meghatározni a Föld–Hold távolságot
1936 Az első használható helikopter Heinrich Focke
1937 A C-vitamin izolálásáért és hatásmechanizmusának bemutatásáért Nobel-díjat adtak Ez az egyik első olyan kutatás, amely nemzetközi tudományos együttműködés keretében született. A Szegeden kutató Szent-Györgyi Albert orvosi, a Birminghamben dolgozó Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott
1938 Az első golyóstoll szabadalmaztatása Bíró László
1938 Az első mesterségesen előidézett atommaghasadás Otto Hahn

Itt tesztelhető a különböző találmányokkal és felfedezőikkel kapcsolatos műveltség:
http://www.purposegames.com/game/inventions-just-give-it-your-name-quiz

 

Advertisements