Modern eszmék filmen: Harcosok klubja

fightclub-k

A Harcosok klubja az ezredforduló egyik kultikus filmje volt. De nem csupán generációs film, hanem messze több annál. Igazi „kötelező darab”, mely az eltelt évek során semmit sem veszített varázsából. De miért érdekes nekünk itt a blogon? Azért, mert a film nem csak az 1990-es évek jobb megértéséhez használható forrásként, hanem a modernkori eszmetörténet számos képviselője és elmélete is szóba hozható a film kapcsán. Ráadásul az eszmetörténeti utalások egy izgalmas történetbe ágyazva és elgondolkodtató mondatokban megfogalmazva jelennek meg a filmben.

Néhány szempont a film eszmetörténeti rétegeinek és kulturális utalásainak felfedezéséhez:

FIGHT CLUB quote

A film egyik központi témája a fogyasztói társadalomban elkényelmesedő kisember frusztrációja. Erre utal Tyler monológja a klubtagok előtt:

Az egész elkúrt nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk.”

fogyasztói társadalom

A filmben egyébként is többször megjelenik a fogyasztói társadalom kritikája („Amit birtokolsz, az birtokba vesz.”), sőt Marla egy rövid eszmefuttatásában az alkalmi szexet a fogyasztói társadalom tipikus termékeként értelmezi

A koton a mi nemzedékünk üvegcipellője. Ha egy idegennel találkozol, felveszed, egyet ’táncolsz’ benne, azután eldobod…”

macso

Magának a klubnak az alapgondolata az evolúcióra, illetve annak társadalmi formájára a szociáldarwinizmusra is utal. A filmben számos módon történik utalás az erőkultuszra és a macsóságra, illetve arra, hogy a modern társadalomban nehéz felnőtt férfivá válni.

– Nem házasodhatok meg. 30 évesen is gyerek vagyok.

– Hát épp ez az! A nemzedékünket nők nevelték fel. Nehezen tudom elhinni, hogy pont még egy nőre van szükségünk.”

marx

A film főhősei többször is úgy értelmezik saját helyzetüket, ahogy Marx a proletárokat jellemezte.

Csak akkor tehetsz meg mindent, hogyha már semmid sincs.”, „Végre szabad voltam. Felszabadított a reménytelenség.”

robpaulson

A proletár dühhöz szorosan kapcsolódik a filmben egyfajta anarchista pusztításvágy, ami leginkább a Káosz-brigádok tevékenységében ölt testet.

Kedvem támadt lelőni minden pandát, amelyik nem kefél a fajfenntartásért. Tankhajók olajával akartam elárasztani a híres francia strandokat, amelyeket sose láttam. Füstöt akartam lélegezni…”

fan

Jól látható a fanatizálódás folyamata, amikor Tyler elkezdi kiépíteni a klubból verbuvált magánhadseregét

Hiszek egy Tylerben.”

felhőkarcolók.gif

Ugyancsak megjelenik a modernitás kritikája és a régi korok egyszerűségének és természet-közeliségének idealizálása – például egy posztapokaliptikus látomásként megfogalmazva:

 Álmaimban szarvasokat űzöl a Rockefeller Center romjai körül, a fák között. Holtodig elnyűhetetlen bőrruha van rajtad. Felkúszol a Sears toronyház oldalán kígyózó indákon, lenézve apró alakokat látsz, akik gabonát csépelnek és szarvashúst szárítanak egy üres autópálya leállósávján.”

RaymondKHessel

Továbbá a „Carpe diem” elv is megjelenik egy nagyon hatásos jelenetben („Ha most meg kellene halnod, elégedett lennél az életeddel?”), ahol egyúttal egy másik kultikus filmre is történik utalás („Fuss, Forest, fuss!”)

munch nietzsche

Edvard Munch portréja Friedrich Nietzschéről

A modernkori hitehagyottság érzetre is történik utalás, még pedig úgy, hogy az Nietzschét juttathatja az eszünkbe

Gondoltál már arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Nem kellesz neki, sőt, több mint valószínű, hogy egyenesen gyűlöl. De nem ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy ő se kell nekünk.”

freudJung

Több utalásban Sigmund Freud (balra) és a pszichoanalízis köszön vissza (pl. „Apu fortyogó epéje vagyok”). A történet egészének egyik kulcsmotívuma, hogy mi a viszony a három főhős között. A film pszichológiai olvasata szerint Tyler a főhős ösztönénje, Marla pedig a férfi lélekben Carl Gustav Jung (jobbra) szerint jelenlévő anima megtestesítője.

baudrillard

A film elején elhangzó „Minden a másolat másolatának másolata” megállapítás Jean Baudrillard úgynevezett szimulákrum-elméletének központi gondolata. A hipervalóság fogalmát is megalkotó 20. századi francia gondolkodóról itt lehet kicsit bővebben olvasni.

Reklámok