A fejlődés hatása a mindennapokra

A 19. század végétől két terület fejlődött nagyon látványosan, átalakítva a mindennapi életet: az egészségügy és a közlekedés-kommunikáció. Az orvostudomány, az egészségügy és az élelmezésügy látványos fejlődésének köszönhetően jelentősen nőtt a születéskor várható élethossz. Ez leginkább a csökkenő csecsemőhalandóságnak és a tbc elleni sikeres küzdelemnek volt köszönhető. Ezek mellett a 20. századi orvostudomány egyik nagy áttörése volt az úgynevezett szulfonamidok alkalmazása. Ezek a gyógyszerek lehetővé tették, hogy egyes bakteriális megbetegedéseket egy injekció beadásával kezelni lehessen. Még az orvosok is hitetlenkedtek, hogy olyan betegek, akik korábban szinte biztosan meghaltak volna, most néhány nap alatt felgyógyultak. A fejlődés következő lépcsőfokát alapozta meg, hogy 1928-ban Alexander Fleming felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint. Ennek tömeges alkalmazása a második világháború idején terjedt el, s ezzel egy sor, korábban rettegett betegség vált kezelhetővé.

Tovább olvasom!

Reklámok

A modern tudomány

A két világháború közötti időszak a tudományban és a technikai fejlődésben nem jelent önálló korszakot. Folytatódtak a 19. században megindult folyamatok (technikai fejlődés, modernizáció, gazdasági növekedés), a világháborúk erre csak átmenetileg, illetve kis mértékben hatottak (egyes technikai vívmányok kicsit lassabban terjedtek el, míg más kutatások kicsit felgyorsultak, a gazdasági növekedés pedig rövid időre megtorpant). Az alábbiakban azokról a jelentős tudományos felfedezésekről, elméletekről lesz szó, amelyek meghatározó hatást gyakoroltak a két világháború időszakában élők világképére. A 19. század második felében és a 20. század elején ugyanis több olyan meghatározó jelentőségű tudományos felfedezés és elmélet született, melyek megingatták az addig érvényesnek hitt világképet.

Tovább olvasom!

Eseményajánló: Teleki 75

Teleki EC

75 éve halt meg Teleki Pál miniszterelnök. Halálának körülményeiről és a korabeli nemzetközi helyzetről tart előadást Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, valamint Zeidler Miklós április 1-én, pénteken 11 órától az MTA Történettudományi Intézetében. Az esemény iránt érdeklődők itt olvashatnak a részletekről.

Milyen témák lesznek a blogon?

A blogon az első világháború végétől a második világháború végéig terjedő időszak története kerül terítékre. Ezen belül törekszem majd a tematikai sokszínűségre: a politika- és hadtörténet mellett szó lesz gazdasági és társadalmi jelenségekről, kultúráról, s a mindennapi élet alakulásáról is.

Úgy tervezem, hogy minden héten egy-egy fontosabb téma kerül terítékre. Ezek többnyire illeszkednek majd az egyes tankönyvleckékhez, hogy könnyebb legyen követni. A heti témákon belül nagyjából naponta lesz egy bejegyzés. (Néha esetleg nem jut majd minden napra, máskor pedig akár egy nap több bejegyzés is fog születni.) Mivel a két világháború közti időszak történetét a tankönyv nagyjából 30-35 leckében tárgyalja, ezért heti egy téma feldolgozásával pont eljutunk a tanév végéig.

Ahogy a „Tartalom” menüpontban is látható: először a bloggal kapcsolatos bevezető információk (a blog ismertetése, technikai infók, bemutatkozás, a tankönyvvel kapcsolatos dolgok) fognak felkerülni. Ezt követően négy nagyobb tematikus blokkban következnek a heti témák. Az első tematikai egységben az első világháború közvetlen következményeiről lesz szó egészen a békekötésig. (Erre nagyjából hat hetet szánok.) A második tematikai egység célja, hogy körképet adjon a világtörténelemről. (Erre nagyjából 12 hét lesz összesen.) Itt a fontosabb országok és régiók két világháború közti története mellett a nagyhatalmak közti nemzetközi kapcsolatokat is át fogjuk tekinteni. Emellett lesznek olyan heti témák is, mint például a gazdasági világválság, valamint a korszakban születő modern diktatúrák összehasonlítása. A harmadik nagy tematikus egység a Horthy-korszak története a második világháború kitöréséig. (Erre nagyjából hét hét jut.) Végül részletesen foglalkozunk a második világháború történetével. Itt a tankönyvhöz hasonlóan vegyesen jönnek majd a világtörténeti és a magyar történelemmel foglalkozó témák, hogy látható legyen, miként illeszkedett Magyarország története a nemzetközi folyamatokba. (Erre összesen kilenc hetet terveztem.) Mindezeken felül 2015 utolsó hetében, valamint a tanév végén lesz egy-egy olyan hét, amikor az olvasói kérdésekre, kommentekre fogok válaszolni, ha lesznek ilyenek. Ez az a bizonyos „quodlibet” a tartalomjegyzékben.