Filmklub ajánló: Max

Max plakát

Szerdán, március 9-én 17:30-tól vetítik a Politikatörténeti Intézet ANNO Filmklubjában a Max című játékfilmet, mely a történelmi alternatívák kérdését boncolgatja Hitler meg nem valósult művészi karrierjének témáján keresztül. A vetítés után beszélgetés is lesz a film kapcsán. Az eseményről további részletek itt olvashatók. Tovább olvasom!

Lehetett-e volna másként?

 mi marad ásványianayag 1919

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy a magyar politikusok, katonák, a társadalom egésze lényegében minden rendelkezésre álló lehetőséget végigpróbált, hogy az első világháború után minél kevesebb területet veszítsen az ország. Ezek a törekvések azonban nem jártak jelentős, illetve tartós sikerrel, mivel a nagyhatalmak más sorsot szántak az országnak. Sokakban felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon lehetett volna-e mégis valahogy sikeresen megőrizni a történeti Magyarországot vagy annak nagyobb részét a világháború után? Meglátásom szerint nem. Pontosabban: ekkor már nem. A leggyakoribb feltételezés az, hogy az őszirózsás forradalom idején már meg kellett volna szervezni a katonai ellenállást. Kevéssé ismert, de a Károlyi-kormány idején volt ilyenre példa: a helyi lincselések ellen erővel lépett fel a kormányzat. És éppen ez ösztönözte őket a frontról hazatérő katonák mielőbbi leszerelésére, mivel éppen a hazatérő katonák voltak az elégedetlenségből fakadó spontán lincselések elkövetői. Számos történész mutatott már rá arra is, hogy közvetlenül az első világháború után az is teljesen érthető, hogy miért nem akartak katonai ellenállást szervezni. Károlyiék ugyanis kezdetben hittek abban, hogy igazságos béke fog születni. Viselkedésük csak az utókor mindentudásával látszik naivitásnak, akkoriban azonban szinte minden magyar politikus ebben bízott. Ekkor még azok is bizalmat szavaztak Károlyiéknak, akik később látványosan szembefordultak velük és őket kezdték hibáztatni az ország minden bajáért. Azt is be lehet látni, hogy egy szervezett katonai ellenállás 1918–1919 fordulóján még nemigen járhatott volna sikerrel, mert az országot ellenséges katonai gyűrű vette körbe (cseh, román, szerb és francia antant katonasággal), amely együttesen jóval nagyobb létszámú, jobban felszerelt és sokkal motiváltabb is volt, mint a magyar katonák. (Ez látható a tanácsköztársaság önvédelmi harcainak sikertelenségéből is: egy fronton tudtak ugyan látványos eredményt elérni, de több fronton egyidejűleg már nem.) Mit lehetett volna akkor másként tenni?

Tovább olvasom!

Karácsony a két háború között

Karácsonyi üdvözlet 1920as évek 2

A karácsonyt a két háború között alapvetően hasonlóan ünnepelték a különböző társadalmi rétegek. Egyházi szempontból azonban az ünnep soha nem tartozott a legfontosabbak közé. A legjelentősebb keresztény ünnep ugyanis a megváltásra emlékező húsvét, nem pedig Jézus születésnapja. Éppen ezért az egyház nem is nézte jó szemmel a karácsony népszerűségének növekedését. Az ünnep biblikus jellege ellenére ugyanis egyre jobban eltávolodott vallási gyökereitől, s fogyasztói jellege vált hangsúlyosabbá. Ezt fejezte ki az is, hogy egyre nagyobb hangsúly került az ajándékozásra, s ennek megfelelően Szent Miklós püspök személye is egyre jobban összekapcsolódott az ünneppel.

betlehemezők 1930as évek

A karácsonyi népszokások közé tartozott a betlehemezés, vagyis a betlehemi pásztorok karácsonyi üdvözletének jelképes megismétlése. Az 1930-as években a katolikus egyház mozgalmat is szervezett a betlehemezés hagyományának elterjesztésére, hogy ezzel hangsúlyozzák az ünnep eredetét. Ekkor jelentek meg a lakásokban is felállítható betlehemek.

Tovább olvasom!

Tisza vs Károlyi

Tisza szoborKárolyi szobor 2

Tisza István és Károlyi Mihály szobra a Parlament mellett. A két szobor szinte ugyanazon a helyen lett felállítva: Tisza szobra a Horthy-korban és napjainkban látható a tér északi részén, Károlyi szobra pedig az 1970-es évektől a legutóbbi időkig állt ugyanott.

Az első világháború utáni összeomlás olyan súlyos tragédia volt, hogy a kortársak és az utókor is igyekezett, igyekszik felelőst találni a korabeli magyar politikusok közül. A baloldal hagyományosan Tisza Istvánt, a jobboldal Károlyi Mihályt tekinti a súlyos tragédia fő felelősének. Viszont a baloldal Károlyit az első köztársasági elnökként és demokrataként ünnepli, míg a jobboldal Tiszában látja az elveszett aranykor hősies megtestesítőjét. A két politikus megítélése olyannyira ellentétes, hogy még szobraik se férnek meg egy helyen – mintha két párhuzamos múltja lenne az országnak. Az alábbiakban néhány jellegzetes idézet segítségével illusztráljuk, hogy mit gondolt személyükről az utókor.

Érdemes megfigyelni, hogy mely szövegrészek próbálnak az érzelmekre, s melyek az értelemre hatni! Mely szövegrészek elemzik az egykori történeti helyzetet, s melyek fogalmaznak meg ítéletet? Az ítélkező szövegrészeknél érdemes belegondolni, hogy milyen világnézet jegyében fogalmazza meg véleményét az ítéletalkotó!

Tovább olvasom!

A cár atyuskától Lenin apánkig

A kép megtekinthető nagyobb méretben, ha rákattintasz!

És letölhető pdf formátumban!

idovonal_oroszorszag

 miklós cár  Lvov  kerenszkij

Romanov II. Miklós (1868-1918) az utolsó orosz cár

Lvov herceg (1861-1925) az ideiglenes forradalmi kormány első miniszterelnöke

Kerenszkij (1881-1970) az ideiglenes kormány külügy-, majd hadügyminisztere, végül miniszterelnöke Lvov herceg lemondása után

 Kornyilov  Lenin

Kornyilov tábornok (1870-1918) hivatásos katona, aki előbb a Kerenszkij-kormány ellen puccsot kísérelt meg, majd a bolsevik hatalom ellen szervezett támadást

Lenin (1870-1924) a bolsevik hatalomátvétel után megalakított Népbiztosok Tanácsának első vezetője

Oroszo 1917_1921

Az orosz forradalom és polgárháború fontosabb eseményeinek időrendje

BeatTheWhitesEl Liszickij: Vörös ékkel zúzd szét a fehéreket (1919) című plakátja a körbevevő fehérek szétzúzására buzdítja nézőjét. A fehérek 1918-ban több irányból is megkísérelték katonai erővel megdönteni a bolsevikok hatalmát. Ebben több nyugati állam is támogatta őket. A bolsevikok azonban sikeresen szervezték meg hatalmuk védelmét, s végül minden ellenséges katonai erővel leszámoltak. A polgárháború Oroszország európai részén már 1920-ra lezárult, de a keleti területeket csak 1923-ra sikerült pacifikálni.

MihailSolohov-CsendesDonMihail Solohov: Csendes Don című négykötetes regénye az első világháború és az azt követő orosz polgárháború idején mutatja be a doni kozákok sorsát. Solohov 1926 és 1940 közt jelentette meg a művet, amiért 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A regény cenzúrázatlan változatának kiadása azonban csak az utóbbi években vált lehetővé az eredeti kéziratok előkerülését követően.

Jancsó Csillagosok, katonákJancsó Miklós: Csillagosok, katonák (1967) címmel készített filmet az orosz polgárháborúról. A filmről itt olvasható részletes ismertető.

A Nagy Háború jelentősége

lávafolyam

Az első világháború a 20. század legnagyobb hatású eseménye. Ennek belátáshoz elég csak számba venni azokat a következményeket, melyeket a világháború és az azt követő rendezés okozott:

Tovább olvasom!

A blogról

Az előző tanévben felkértek, hogy készítsek háttéranyagokat az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) 11. osztályosoknak készülő, új történelem tankönyve számára. A két világháború közti időszakra vonatkozó szövegeim felhasználásával készült tankönyv itt érhető el online. Igazából döbbenetes érzés, hogy sok ezer középiskolás tanul már az idei tanévtől az általam készített háttéranyagokra épülő tankönyvből.

Ez a blog szorosan kapcsolódik ehhez a tankönyvhöz. A blog célja, hogy kiemelje a lényeget és kiegészítse a szűkre szabott tankönyvleckéket olyan fontos és érdekes részletekkel, amelyek jobban érthetővé teszik a két világháború közti korszakot. Úgy gondolom ugyanis, hogy érdemes a tankönyvön túl is foglalkozni ezzel az időszakkal, mivel az első világháborúval lezárult a komótosan hömpölygő tizenkilencedik század, s új, sebesebb folyású, zuhatagos irányba terelődött a történelem folyama.

Úgy tervezem, hogy az előttünk álló 2015/2016-os tanévben sorra fogom venni itt a blogon a tankönyvben is tárgyalt fontosabb témákat az első világháború végétől a második világháborúig bezárólag. Hetente egy-egy „leckéről”, s azon belül több részkérdésről fogok írni. Remélem, hogy a blogra feltett anyagok hasznosnak bizonyulnak majd a 11. osztályos diákoknak és tanáraiknak. De bízom benne, hogy azoknak is tanulságos és érdekes lesz a blog, akik nem iskolai tananyagként foglalkoznak a történelemmel, hanem egészen egyszerűen „csak” érdeklődnek a korszak iránt.

Még valamit fontosnak tartok előre elmondani: ez a blog számomra hobbi. Nem munka és nem kötelesség. (És persze pénz se jár az írásokért.) Vagyis nem az OFI hivatalos fóruma és végképp nem a „történettudomány hivatalos álláspontja”. A blogon megjelenő bejegyzésekben olyan témákról lesz szó, amelyeket én, a két világháború közti korszakkal foglalkozó történészként fontosnak és érdekesnek tartok. Amiről beszélnék a diákjaimnak, ha középiskolában tanítanék. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a blog olyan történeti látásmódot próbáljon átadni az olvasóknak, amely segít a régi korokból ránk maradt szövegek és képek értelmezésében. Ezen felül időről-időre arra is rá akarok majd mutatni, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le a múlt megismeréséből.

Zárszóként pedig álljon itt egy klasszikus:

(A blog részletes leírása és technikai információi elérhető itt.)