Tévhitek a trianoni békéről

Ablonczy Balázs Trianon_legendák2

 Ablonczy Balázs történész Trianon-legendák című kötetének második kiadása 2015-ben jelent meg. A méltán sikeres kötetben összegyűjtve olvashatjuk a Trianonnal kapcsolatos elterjedtebb tévhiteket. Az olvasmányos stílusban írt ismeretterjesztő könyvben Ablonczy arra is rámutat, hogy mi volt az igazság ezekkel kapcsolatban.

  Tovább olvasom!

Mit tettek eközben a magyarok?

BTM_13129_14_diaktuntetes_1919_febr_

Országvédő diáktüntetés 1919 februárjában

A magyar külpolitika az első világháború után jelentős hátrányból indult. Mivel korábban a külpolitika a Monarchia közös ügyei közé tartozott, ezért Magyarországnak sem külügyminisztériuma, sem diplomáciai hálózata nem volt. Ezeket az 1918 őszén függetlenné váló országnak, vagyis a Károlyi-kormánynak kellett elkezdenie kiépíteni. Ezért is volt fontos, hogy mikor hívják meg az országot a békekonferenciára. Itt azonban az ország csak akkor jelenhetett meg, amikor az érdemi döntések már megszülettek. Így az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békedelegációnak már nem sok lehetősége volt, hogy befolyásolja a békefeltételeket. A rendelkezésre álló eszközöket azonban ők is megragadták, hogy felhívják a nemzetközi figyelmet az országot ért méltánytalanságokra. Érdemes azonban röviden áttekintenünk, hogy kik, milyen eszközökkel próbáltak küzdeni a történeti Magyarország területének megvédéséért, a kedvezőbb békefeltételekért, illetve a trianoni béke revíziójáért a világháborút követő években.

Tovább olvasom!

A magyar határok kialakulása a békekonferencián

abra1A magyar határok kialakulásának folyamata a békekonferencián

 A magyar határok kialakulása öt nagyobb lépésben történt:

  1. Elsőként a különböző elveket és érdekeket szem előtt tartó nagyhatalmak közt jött létre megállapodás
  2. Ehhez a békekonferencián résztvevő többi, érintett győztes állam megtehette a maga módosító javaslatát, melyekről a nagyhatalmak döntöttek
  3. A győztes államok által így kialakított konszenzust elfogadtatták a vesztes államokkal
  4. Megtörtént a békeszerződés aláírása
  5. A tényleges határbejárás alkalmával fizikailag is kijelölték a békeszerződésekben elméletileg már megállapított határok pontos helyét

Jól látható, hogy ebben a folyamatban a vesztes államoknak nagyon kevés tér nyílt saját álláspontjuk képviseletére. Különösen így volt ez Magyarország esetében, mivel a magyar békedelegáció csak 1920 januárjától vehetett részt a békekonferencián. Ekkorra már számos kérdés eldőlt, s a magyar delegáció nem tudta meggyőzni a nagyhatalmakat, hogy módosítsanak korábbi döntéseiken. Ilyen értelmű ígéretet (az elhíresült Millerand-levél szerint a konkrét határbejárás során még lett volna lehetőség a határkorrekcióra) a nagyhatalmak csak azért tettek, hogy a magyar delegáció is aláírja végre a békeszerződést. A határbejárás során lakott terület hovatartozásán már nem változtattak. Tovább olvasom!

Az arab-zsidó konfliktus

A Közel-Kelet évezredek óta háborús konfliktusok színhelye. Ezt hangsúlyozza a Nina Paley által készített This Land Is Mine című klip. A máig ható arab–zsidó konfiktus közvetlen előzményei azonban alig száz évre tekintenek vissza.

Tovább olvasom!

A washingtoni egyezmények

 Az első világháborút lezáró békerendszer Európára vonatkozó ügyeit a Versailles-i békekonferencián rendezték. A távol-keleti, illetve Csendes-óceáni térség hatalmi viszonyait pedig az 1921–1922-ben rendezett washingtoni konferencián. (Ezért szokás az első világháborút lezáró békét Versailles-washingtoni békerendszernek is nevezni.) A washingtoni konferenciára elsősorban azért volt szükség, mert Japán olyan látványosan terjeszkedett a Csendes-óceáni térségben, hogy az sértette a többi nagyhatalom érdekeit. A konferencián három egyezményt kötöttek:

Tovább olvasom!