Horthy

 Admiral_Horthy,_WW1_postcard

Horthy Miklós admirális az első világháború idején

 1919-ben új politikai szereplő tűnt fel a magyar politikai életben: Horthy Miklós. Az 1868-ban született Horthy tehát már elmúlt 50 éves, amikor politikai szerepet vállalt. Ez élete végéig meg is látszott rajta, mindvégig katonaként gondolkodott, akitől a politikai taktikázás távol állt. (Hazudni és színlelni még akkor se tudott, amikor például egy diplomáciai tárgyaláson fontos lett volna, hogy ne tudódjon ki a magyar szándék.)

Tovább olvasom!

Reklámok

Ellenforradalmi korhangulat

Keresztény_Nemzeti_Egyesülés_Pártja

 Választási plakát 1920-ból

Minek a szimbóluma volt a vörös, kalapácsos ember? Miként jelenik meg a plakáton a kereszténységre és a nemzetre való utalás? Honnan származik eredetileg a plakát jelmondata?

A proletárdiktatúra után hamar megkezdődött a leszámolás a tanácsköztársaság örökségével. Ennek eszköze volt a fizikai erőszak (fehérterror), az internálás és bírósági számonkérés, a munkahelyek „megtisztítása”, valamint a propaganda. Balra a tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett Margit-sziget látható; jobbra: tanácsköztársaság ellenes plakát.

Miként jelenik meg a „Minden a miénk” felirat az egyik és a másik képen? Kivel állítja szembe a menekülő népbiztost a kommünellenes propagandaplakát?

Tovább olvasom!

A hatalmi vákuum

1919augszept1919 nyarán a román hadsereg megszállta az ország jelentős részét, s katonai ellenőrzés alá vonta a kormányt, a közigazgatást, a sajtót és a postát. Az ország javait lefoglalták, s elkezdték román területre szállítani azokat.

(A térképet Nagy Béla, az MTA BTK Történettudományi Intézetének térképésze készítette)

Mikor került román kézre a főváros? Mely területeket foglalta el a román hadsereg 1919 őszére az országból? Az ország melyik térsége nem állt idegen megszállás alatt 1919 őszén? Mit gondolsz, miért szállították el az országban talált javakat a románok?

A tanácsköztársaság összeomlása után hatalmi vákuum alakult ki az országban. Ez lehetőséget adott az idegen, megszálló hadseregeknek a területfoglalásra. A román hadsereg lényegében ellenállás nélkül foglalhatta el az ország középső területeit, a fővárost és az Észak-Dunántúl jelentős részét. Ugyanekkor a csehszlovák csapatok is előrenyomultak (ismét) a Felvidéken.

Az idegen megszállás nyomán felborult az addigi törvényes rend, s az átalakuló hatalmi viszonyokat a szervezkedő belpolitikai csoportok megpróbálták a maguk javára fordítani. A tanácsköztársaság ellen már 1919 márciusától szerveződtek magyar ellenforradalmi csoportok. Ők a kommün idején a proletárdiktatúra destabilizálására törekedtek. A dunántúli vasutasokat ők buzdították a júniusi sztrájk kirobbantására. Az antant nagyhatalmakat pedig arról győzködték, hogy azok ne ismerjék el a tanácsköztársaság vezetőit az ország urainak, sőt buktassák meg őket. A tanácsköztársaság bukása után a kérdés az volt, hogy melyik ellenforradalmi csoport tudja magához ragadni a hatalmat az országban? S vajon sikerül-e elérni, hogy a megszálló haderők kivonulásával ez a hatalom ne csak névleges legyen?

Tovább olvasom!

Volt-e forgatókönyv?

forgatókönyvEgy elmesélt történet abban különbözik a valóságtól, hogy a valóságban senki nem tudja a történet irányát. Mint amikor a Trónok harca első évadját filmre vitték… 😉 Persze „hosszútávon mindenki halott” – ahogy John Maynard Keynes mondta.

Ha végignézünk Oroszország, Németország és Magyarország történetén, akkor úgy tűnhet, hogy a világháború végén és az azt követő időben nagyon hasonló események zajlottak le:

  1. A háborús gazdaság összeomlása miatt elviselhetetlenné nőttek az ellátási zavarok, ami lázongáshoz vezetett a hátországban.
  2. Az uralkodó nem tudta kezelni a problémát, ezért végül lemondott. A hatalmat az uralkodóház más tagjai sem tudták átvenni.
  3. Az államban élő kisebbségek megpróbáltak elszakadni.
  4. A háborúellenességükről ismert politikai erők vették kezükbe a hatalmat, s a politikai rendszert demokratizálták. Ettől azonban nem oldódtak meg a nehézségek.
  5. A legradikálisabb ígéreteket megfogalmazó kommunisták puccsal ragadták magukhoz a hatalmat.
  6. A kommunisták ellenében megszerveződtek az ellenforradalmi erők, polgárháborús viszonyok alakultak ki a vörösek és a fehérek között.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért alakult-e hasonlóan ezen országok sorsa, mert egységes forgatókönyv alapján zajlottak az események?

A válasz: NEM.

Tovább olvasom!