Konferencia beszámoló – A Horthy-kori demokraták

Névtelen.png

2016. október 8-án a Történelemtanárok Egyesülete konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervezett a magyar demokratikus hagyományokról. Az eseményről a TTE honlapján itt olvasható összefoglaló. A konferenciáról beszámolt a HVG is. A Horthy-kori demokratákról tartott előadásom ppt-je innen, szövege pedig innen tölthető le.

Konferencia ajánló: demokraták a történelemoktatásban?

demokratikus hagyományaink.jpg

Október 8-án szombaton a Történelemtanárok Egylete konferenciát szervez „Emlékezetkiesés, avagy demokratikus hagyományainkról” címmel. A konferencia előadásainak témája a 20. századi magyar demokratikus hagyomány, ennek jelentősége és helye a történelemoktatásban. A konferencia nyitóelőadását Tölgyessy Péter politológus tartja, majd Ablonczy Balázs, Paksa Rudolf, Paksy Zoltán és Rainer M. János történészek beszélnek a Horthy-kori demokratákról és a Kádár-kori demokratikus ellenzékről. A konferencia után kerekasztal beszélgetés lesz arról, hogy kell-e politikatörténeti kánon a történelemoktatásban, és ha igen, akkor milyen. További részletek az esemény facebook oldalán olvashatók.

Könyvbemutatók és beszélgetések a Könyvfesztiválon

Ezen a hétvégén rendezik a Millenárison a Nemzetközi Könyvnap alkalmából a tavaszi Könyvfesztivált. Az esemény a magyar kiadók és újonnan megjelent köteteik seregszemléje. Emellett több könyvbemutató és tematikus beszélgetés is lesz. (Érdemes észben tartani, hogy a fesztivál területére csak belépővel lehet bemenni, de annak ára teljes egészében levásárolható akármelyik kiadó könyves standján.) A könyvfesztivál teljes programja itt érhető el. Itt most ezek közül – érintettség okán – két eseményt emelünk ki:

 Trianon labirintusaiban

Péntek délelőtt 10 és 11 óra között a blog szerzője fogja bemutatni Miroslav Michela: Trianon labirintusaiban című tanulmánykötetét a Millenáris B épületében, a B1-es standnál. A kötet itt olvasható és letölthető pdf formátumban.

Szombaton 11.30 és 12.30 között pedig kerekasztal beszélgetés lesz a Horthy-korszak kutatásáról, ennek új fejleményeiről Ablonczy Balázs, Paksa Rudolf és Turbucz Dávid részvételével. Az esemény helyszíne ezúttal is a Millenáris B épülete, még pedig az épület galériáján található Supka Géza terem. Az esemény meghívója (melyen két másik program ajánlója is olvasható) itt érhető el.

 

Frissítés

A kötetbemutatóról itt olvasható részletes beszámoló, a kerekasztal beszélgetésről pedig itt jelent meg rövid híradás

Eseményajánló: Teleki 75

Teleki EC

75 éve halt meg Teleki Pál miniszterelnök. Halálának körülményeiről és a korabeli nemzetközi helyzetről tart előadást Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, valamint Zeidler Miklós április 1-én, pénteken 11 órától az MTA Történettudományi Intézetében. Az esemény iránt érdeklődők itt olvashatnak a részletekről.

Irredenta kultusz Magyarországon

 trianon bélyeg

 Magyar irredenta képeslap az 1923-as újévre

A trianoni béke nyomán földrajzi fogalmaink is megváltoztak. Erdélynek korábban csak az Alföld felől nézve a Királyhágón túli területet nevezték, míg a Királyhágón innen eső részeket Partiumnak, illetve Temesköznek hívták. (Az egykori Temesközből három országba is jutott egy-egy rész.) Trianon után viszont elterjedt az anyaországban, hogy a Romániához csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek. Ugyancsak Trianon után lett használatos a Kárpátalja kifejezés. Ezt a területet a két világháború között az ott élő ruszin lakosságról Ruszinszkónak is hívták. Ehhez hasonlóan a szlovákok által lakott területet pedig Szlovenszkónak is nevezték a Horthy-korban, de ekkor jelent meg a Felvidék kifejezés is. Korábban ugyanis leginkább Felső-Magyarországnak nevezték azt a területet, ahol a mai Szlovákia található. Kimondottan Trianon után született a Burgenland kifejezés, ami alatt az Ausztriához csatolt területet értették. (A kifejezést egyébként az osztrákok találták ki az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyék német nevéből, ezeket ugyanis németül Wieselburgnak, Ödenburgnak és Eisenburgnak hívták.) Trianon után terjedt el a Vajdaság kifejezés használata is, noha a fogalom már a 19. században megszületett a Monarchia szerb területeinek megnevezésére. Ezt a területet Délvidéknek is nevezték a Horthy-korban. Az említett, égtájak szerinti felosztást tükrözi a fenti képeslapon is látható négy kőszobor, melyek a Szabadság téren kialakított irredenta parkban lettek felállítva: az Észak szoborcsoport a Felvidék, a Kelet Erdély, a Dél a Vajdaság, vagyis a Délvidék, míg a Nyugat Burgenland elvesztésének állít emléket, s az e területek visszaszerzésére törekvő irredenta igényt jelképezi.

Tovább olvasom!

Karácsony a két háború között

Karácsonyi üdvözlet 1920as évek 2

A karácsonyt a két háború között alapvetően hasonlóan ünnepelték a különböző társadalmi rétegek. Egyházi szempontból azonban az ünnep soha nem tartozott a legfontosabbak közé. A legjelentősebb keresztény ünnep ugyanis a megváltásra emlékező húsvét, nem pedig Jézus születésnapja. Éppen ezért az egyház nem is nézte jó szemmel a karácsony népszerűségének növekedését. Az ünnep biblikus jellege ellenére ugyanis egyre jobban eltávolodott vallási gyökereitől, s fogyasztói jellege vált hangsúlyosabbá. Ezt fejezte ki az is, hogy egyre nagyobb hangsúly került az ajándékozásra, s ennek megfelelően Szent Miklós püspök személye is egyre jobban összekapcsolódott az ünneppel.

betlehemezők 1930as évek

A karácsonyi népszokások közé tartozott a betlehemezés, vagyis a betlehemi pásztorok karácsonyi üdvözletének jelképes megismétlése. Az 1930-as években a katolikus egyház mozgalmat is szervezett a betlehemezés hagyományának elterjesztésére, hogy ezzel hangsúlyozzák az ünnep eredetét. Ekkor jelentek meg a lakásokban is felállítható betlehemek.

Tovább olvasom!

Ellenforradalmi korhangulat

Keresztény_Nemzeti_Egyesülés_Pártja

 Választási plakát 1920-ból

Minek a szimbóluma volt a vörös, kalapácsos ember? Miként jelenik meg a plakáton a kereszténységre és a nemzetre való utalás? Honnan származik eredetileg a plakát jelmondata?

A proletárdiktatúra után hamar megkezdődött a leszámolás a tanácsköztársaság örökségével. Ennek eszköze volt a fizikai erőszak (fehérterror), az internálás és bírósági számonkérés, a munkahelyek „megtisztítása”, valamint a propaganda. Balra a tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett Margit-sziget látható; jobbra: tanácsköztársaság ellenes plakát.

Miként jelenik meg a „Minden a miénk” felirat az egyik és a másik képen? Kivel állítja szembe a menekülő népbiztost a kommünellenes propagandaplakát?

Tovább olvasom!