A kulturális élet sokszínűsége

robert-musil-a-tulajdonsagok-nelkuli-ember-1-3-9444650-nagy

A kultúra és a művészetek érzékenyen és gyorsan reagáltak a kor legtöbb változására. A tudományos elméletekben megmutatkozó elbizonytalanodás megjelent a társadalomtudományi és bölcsészettudományi elgondolásokban is. Számos korabeli gondolkodó vélte úgy, hogy a természettudományok más jellegűek, mint a társadalomtudományok. Érvelésük szerint a természettudományok kutatói általános (mindig és mindenütt érvényes) törvényeket akarnak felfedezni, míg a társadalomtudományok művelői az egyedi jelenségeket értelmezik. Ehhez kapcsolódóan merült fel a kérdés, hogy vajon a társadalomtudományi kutatások képesek-e objektív (tárgyilagos) képet adni a valóságról. A fenomenológia irányzata egyenesen azt állította, hogy soha nem magát a valóságot vizsgáljuk, hanem azt az élményt, amit megtapasztalunk. A tudományok jellegéről és objektivitásáról szóló vita a modern tudománytörténetben azóta is többször fellángolt. Az elbizonytalanodásra válaszul Ludwig Wittgenstein azzal próbálkozott, hogy megkülönböztesse a tudományos és nem tudományos kijelentéseket. Nyelvfilozófiai kutatásai szerint ugyanis egy kijelentés lehet empirikus (azaz a valóságról szól és leírható logikai jelekkel) vagy misztikus (tehát nem empirikus kérdésekre vonatkozik, hanem olyanokra mint pl. az erkölcs, a vallás). Az elbizonytalanodás legjelentősebb irodalmi megjelenítői közé tartozott az osztrák Robert Musil, aki A tulajdonságok nélküli ember című többkötetes művében nem csak az Osztrák-Magyar Monarchiának állított emléket, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a történelem számos más módon is történhetett volna. Musil regényét emellett az ideológiákkal szembeni bizalmatlanság hatja át.

Tovább olvasom!

BUÉK!

Nagyon boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok a blog minden olvasójának!

Az előző posztban látható volt a szeptemberben indult blog évvégi statisztikája, ami számomra több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt nagyon örömteli, hogy a bejegyzések sokakhoz eljutnak – és nem csak a határokon belül. Másrészt nagyon érdekes látni, hogy melyik bejegyzéseknek volt a legnagyobb az olvasottsága. Úgy tűnik, hogy a tankönyvekben kevesebb helyet kapó életmódtörténet (klasszikus férfidivat) és a nőtörténet iránt legalább annyi érdeklődés van, mint a vezető politikusok (Tisza István, Károlyi Mihály, Horthy Miklós) életútja és emlékezete iránt. Tanulságos továbbá, hogy az olyan elméleti jellegű kérdések is érdekesek az olvasóknak, mint például a bűnbakképzés mikéntjéről szóló bejegyzés. Vagyis az olvasói visszajelzések egyértelműen megerősítik azt a vélekedésemet, hogy a történelem a maga sokszínűségében és összetettségében izgalmas. E szellemben fogjuk tehát folytatni az előttünk álló 2016-os évben is.

A következő bejegyzésekben az első világháborút lezáró békerendszerrel foglalkozunk, majd pedig egy körkép következik a világtörténelem két világháború közti időszakáról.

Zárásként pedig hadd ajánljak egy különösen izgalmas japán rajzfilmet, mely egy igen különleges perspektívából közelít az európai kultúrkincshez – és a történet egyik szála a két háború közti időszak történelmének oktatásához is használható (de erről majd később részletesen):

A japán Fullmetal Alchemist című rajzfilmsorozat főcímzenéje. Az emblematikus japán rajzfilmsorozat az európai kultúrkör sajátos feldolgozása, s így a történelem, a filozófia és erkölcstan oktatásában többféleképpen is jól hasznosítható

A múltat végképp eltörölni

Internacionale kotta

Föl, föl, ti rabjai a földnek,

Föl, föl, te éhes proletár!

A győzelem napjai jönnek,

Rabságodnak vége már.

A múltat végképp eltörölni,

Rabszolga-had, indulj velünk!

A Föld fog sarkából kidőlni,

Semmik vagyunk, s minden leszünk!

Ez a harc lesz a végső,

Csak összefogni hát,

És nemzetközivé lesz

Holnapra a világ.

Az 1871-ben Franciaországban született Internacionálé a munkásmozgalom legismertebb indulója, mely 1922 és 1944 között a Szovjetunió hivatalos himnusza is volt.

Tovább olvasom!

És akik a férfiak helyébe léptek

1920 női divat

Tévedés volna azt hinni, hogy a világháború csak a férfiak életét változtatta meg, míg a nők epekedve várták a bevonult katonák visszatérését. A háború alatt ugyanis a nők munkaerejére is szükség lett a katonáskodó férfiak pótlása érdekében. Így a háborús években kiderült, hogy a legtöbb munkahelyen a nők ugyanolyan jól megállják a helyüket, mint a férfiak. A női munkások alkalmazásának elterjedése számos fotó témája lett, melyek közül itt láthatunk egy érdekes válogatást.

Tovább olvasom!

A Nagy Háború jelentősége

lávafolyam

Az első világháború a 20. század legnagyobb hatású eseménye. Ennek belátáshoz elég csak számba venni azokat a következményeket, melyeket a világháború és az azt követő rendezés okozott:

Tovább olvasom!