Az arab-zsidó konfliktus

A Közel-Kelet évezredek óta háborús konfliktusok színhelye. Ezt hangsúlyozza a Nina Paley által készített This Land Is Mine című klip. A máig ható arab–zsidó konfiktus közvetlen előzményei azonban alig száz évre tekintenek vissza.

Tovább olvasom!

Volt-e forgatókönyv?

forgatókönyvEgy elmesélt történet abban különbözik a valóságtól, hogy a valóságban senki nem tudja a történet irányát. Mint amikor a Trónok harca első évadját filmre vitték… 😉 Persze „hosszútávon mindenki halott” – ahogy John Maynard Keynes mondta.

Ha végignézünk Oroszország, Németország és Magyarország történetén, akkor úgy tűnhet, hogy a világháború végén és az azt követő időben nagyon hasonló események zajlottak le:

  1. A háborús gazdaság összeomlása miatt elviselhetetlenné nőttek az ellátási zavarok, ami lázongáshoz vezetett a hátországban.
  2. Az uralkodó nem tudta kezelni a problémát, ezért végül lemondott. A hatalmat az uralkodóház más tagjai sem tudták átvenni.
  3. Az államban élő kisebbségek megpróbáltak elszakadni.
  4. A háborúellenességükről ismert politikai erők vették kezükbe a hatalmat, s a politikai rendszert demokratizálták. Ettől azonban nem oldódtak meg a nehézségek.
  5. A legradikálisabb ígéreteket megfogalmazó kommunisták puccsal ragadták magukhoz a hatalmat.
  6. A kommunisták ellenében megszerveződtek az ellenforradalmi erők, polgárháborús viszonyok alakultak ki a vörösek és a fehérek között.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért alakult-e hasonlóan ezen országok sorsa, mert egységes forgatókönyv alapján zajlottak az események?

A válasz: NEM.

Tovább olvasom!

A cár atyuskától Lenin apánkig

A kép megtekinthető nagyobb méretben, ha rákattintasz!

És letölhető pdf formátumban!

idovonal_oroszorszag

 miklós cár  Lvov  kerenszkij

Romanov II. Miklós (1868-1918) az utolsó orosz cár

Lvov herceg (1861-1925) az ideiglenes forradalmi kormány első miniszterelnöke

Kerenszkij (1881-1970) az ideiglenes kormány külügy-, majd hadügyminisztere, végül miniszterelnöke Lvov herceg lemondása után

 Kornyilov  Lenin

Kornyilov tábornok (1870-1918) hivatásos katona, aki előbb a Kerenszkij-kormány ellen puccsot kísérelt meg, majd a bolsevik hatalom ellen szervezett támadást

Lenin (1870-1924) a bolsevik hatalomátvétel után megalakított Népbiztosok Tanácsának első vezetője

Oroszo 1917_1921

Az orosz forradalom és polgárháború fontosabb eseményeinek időrendje

BeatTheWhitesEl Liszickij: Vörös ékkel zúzd szét a fehéreket (1919) című plakátja a körbevevő fehérek szétzúzására buzdítja nézőjét. A fehérek 1918-ban több irányból is megkísérelték katonai erővel megdönteni a bolsevikok hatalmát. Ebben több nyugati állam is támogatta őket. A bolsevikok azonban sikeresen szervezték meg hatalmuk védelmét, s végül minden ellenséges katonai erővel leszámoltak. A polgárháború Oroszország európai részén már 1920-ra lezárult, de a keleti területeket csak 1923-ra sikerült pacifikálni.

MihailSolohov-CsendesDonMihail Solohov: Csendes Don című négykötetes regénye az első világháború és az azt követő orosz polgárháború idején mutatja be a doni kozákok sorsát. Solohov 1926 és 1940 közt jelentette meg a művet, amiért 1965-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A regény cenzúrázatlan változatának kiadása azonban csak az utóbbi években vált lehetővé az eredeti kéziratok előkerülését követően.

Jancsó Csillagosok, katonákJancsó Miklós: Csillagosok, katonák (1967) címmel készített filmet az orosz polgárháborúról. A filmről itt olvasható részletes ismertető.