Nyiss a megbékélésre!

Ajtók kiallitas

A kiállítás a Madách téren, az Örkény Színház előtt volt látható március 16-tól 30-ig

A kép forrása: http://www.kozoshalmaz.hu/kiallitas

 

Érdekfeszítő és előremutató kiállítást készített a fiatalokból álló „Közös Halmaz” elnevezésű csoport Budapest központjába, a Madách térre. Az Örkény Színház előtti téren ajtókat állítottak fel, melyeket kinyitva – fotókon, rajzokon és szövegeken keresztül – a 20. századi magyar történelem traumatikus eseményeivel, azok eltérő nézőpontból való értelmezéseivel szembesült az érdeklődő. A cél egyszerű: nem kell egyetértenünk, de megértenünk muszáj a mások szenvedését, életét, nézőpontját. Az egyes ajtók mögött egy-egy történeti probléma megjelenítése rejtőzött: 20. századi magyar politikusok megítélése, Horthy Miklós és Kádár János öröksége, mindennapossá vált jelképeink (mint például az Árpádsávok és a Nagy-Magyarország sziluett) hatása, a politikai rendszerek előnyei és hátrányai, a kollaboráció témája, a második világháború különböző áldozati csoportjainak sorsa, ’56-os történetek. Az ötletesen interaktív kiállítás a nézőt bevonva, elgondolkodtatva tette empatikusabbá. A kiállítás azzal a céllal született, hogy a múltfeldolgozást és ezáltal a társadalmi megbékélést azzal mozdítsa elő, hogy megértsük a más korban, más élethelyzetekben élt emberek dilemmáit és döntéseit.

Erre a fajta társadalmi léptékű terápiás kezelésre annál is inkább szükség van, mert a kitartóan ásott politikai lövészárkok lassan az egész országot behálózzák és foglyul ejtik azzal, hogy süketté és vakká tesznek a velünk egyet nem értők érveire, élethelyzetére, világnézetére, történelmi tapasztalatira, szenvedéseire. Érdemes tudnunk, hogy a pszichológiai kutatások szerint, ha valaki beleragad a saját sérelmeibe, akkor képtelenné válik empátiát érezni mások szenvedése iránt. Vagyis az áldozatok nem szolidárisabbak más áldozatokkal, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak csak a saját fájdalmukat abszolutizálni, míg a másokéra érzéketlenné válnak. Éppen ezért fontos a párbeszéd, a mások álláspontjának, tapasztalatainak, élethelyzeteinek megismerése, hogy ne váljunk érzéketlenné ezek iránt, s ne ragadjunk bele a saját traumáinkba. A Madách téren felállított kiállítás olyan módszert alkalmazott, amilyet több nyugati országban is használtak a történelemtanításban (például a francia-német viszály, a gyarmatbirodalmak lakóinak, az amerikai rabszolgák, s más kisebbségek polgárjogi követeléseinek jobb megértésére). A kiállítás mindössze két hétig, március 16-tól 30-ig volt látható a Madách téren. Aki lemaradt róla, annak is érdemes megnézni az ígéretesen bemutatkozó Közös Halmaz csoport honlapját, s figyelemmel kísérni további terveik alakulását.

Reklámok

BUÉK!

Nagyon boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok a blog minden olvasójának!

Az előző posztban látható volt a szeptemberben indult blog évvégi statisztikája, ami számomra több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt nagyon örömteli, hogy a bejegyzések sokakhoz eljutnak – és nem csak a határokon belül. Másrészt nagyon érdekes látni, hogy melyik bejegyzéseknek volt a legnagyobb az olvasottsága. Úgy tűnik, hogy a tankönyvekben kevesebb helyet kapó életmódtörténet (klasszikus férfidivat) és a nőtörténet iránt legalább annyi érdeklődés van, mint a vezető politikusok (Tisza István, Károlyi Mihály, Horthy Miklós) életútja és emlékezete iránt. Tanulságos továbbá, hogy az olyan elméleti jellegű kérdések is érdekesek az olvasóknak, mint például a bűnbakképzés mikéntjéről szóló bejegyzés. Vagyis az olvasói visszajelzések egyértelműen megerősítik azt a vélekedésemet, hogy a történelem a maga sokszínűségében és összetettségében izgalmas. E szellemben fogjuk tehát folytatni az előttünk álló 2016-os évben is.

A következő bejegyzésekben az első világháborút lezáró békerendszerrel foglalkozunk, majd pedig egy körkép következik a világtörténelem két világháború közti időszakáról.

Zárásként pedig hadd ajánljak egy különösen izgalmas japán rajzfilmet, mely egy igen különleges perspektívából közelít az európai kultúrkincshez – és a történet egyik szála a két háború közti időszak történelmének oktatásához is használható (de erről majd később részletesen):

A japán Fullmetal Alchemist című rajzfilmsorozat főcímzenéje. Az emblematikus japán rajzfilmsorozat az európai kultúrkör sajátos feldolgozása, s így a történelem, a filozófia és erkölcstan oktatásában többféleképpen is jól hasznosítható

Horthy

 Admiral_Horthy,_WW1_postcard

Horthy Miklós admirális az első világháború idején

 1919-ben új politikai szereplő tűnt fel a magyar politikai életben: Horthy Miklós. Az 1868-ban született Horthy tehát már elmúlt 50 éves, amikor politikai szerepet vállalt. Ez élete végéig meg is látszott rajta, mindvégig katonaként gondolkodott, akitől a politikai taktikázás távol állt. (Hazudni és színlelni még akkor se tudott, amikor például egy diplomáciai tárgyaláson fontos lett volna, hogy ne tudódjon ki a magyar szándék.)

Tovább olvasom!

Ellenforradalmi korhangulat

Keresztény_Nemzeti_Egyesülés_Pártja

 Választási plakát 1920-ból

Minek a szimbóluma volt a vörös, kalapácsos ember? Miként jelenik meg a plakáton a kereszténységre és a nemzetre való utalás? Honnan származik eredetileg a plakát jelmondata?

A proletárdiktatúra után hamar megkezdődött a leszámolás a tanácsköztársaság örökségével. Ennek eszköze volt a fizikai erőszak (fehérterror), az internálás és bírósági számonkérés, a munkahelyek „megtisztítása”, valamint a propaganda. Balra a tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett Margit-sziget látható; jobbra: tanácsköztársaság ellenes plakát.

Miként jelenik meg a „Minden a miénk” felirat az egyik és a másik képen? Kivel állítja szembe a menekülő népbiztost a kommünellenes propagandaplakát?

Tovább olvasom!

A hatalmi vákuum

1919augszept1919 nyarán a román hadsereg megszállta az ország jelentős részét, s katonai ellenőrzés alá vonta a kormányt, a közigazgatást, a sajtót és a postát. Az ország javait lefoglalták, s elkezdték román területre szállítani azokat.

(A térképet Nagy Béla, az MTA BTK Történettudományi Intézetének térképésze készítette)

Mikor került román kézre a főváros? Mely területeket foglalta el a román hadsereg 1919 őszére az országból? Az ország melyik térsége nem állt idegen megszállás alatt 1919 őszén? Mit gondolsz, miért szállították el az országban talált javakat a románok?

A tanácsköztársaság összeomlása után hatalmi vákuum alakult ki az országban. Ez lehetőséget adott az idegen, megszálló hadseregeknek a területfoglalásra. A román hadsereg lényegében ellenállás nélkül foglalhatta el az ország középső területeit, a fővárost és az Észak-Dunántúl jelentős részét. Ugyanekkor a csehszlovák csapatok is előrenyomultak (ismét) a Felvidéken.

Az idegen megszállás nyomán felborult az addigi törvényes rend, s az átalakuló hatalmi viszonyokat a szervezkedő belpolitikai csoportok megpróbálták a maguk javára fordítani. A tanácsköztársaság ellen már 1919 márciusától szerveződtek magyar ellenforradalmi csoportok. Ők a kommün idején a proletárdiktatúra destabilizálására törekedtek. A dunántúli vasutasokat ők buzdították a júniusi sztrájk kirobbantására. Az antant nagyhatalmakat pedig arról győzködték, hogy azok ne ismerjék el a tanácsköztársaság vezetőit az ország urainak, sőt buktassák meg őket. A tanácsköztársaság bukása után a kérdés az volt, hogy melyik ellenforradalmi csoport tudja magához ragadni a hatalmat az országban? S vajon sikerül-e elérni, hogy a megszálló haderők kivonulásával ez a hatalom ne csak névleges legyen?

Tovább olvasom!

Tisza vs Károlyi

Tisza szoborKárolyi szobor 2

Tisza István és Károlyi Mihály szobra a Parlament mellett. A két szobor szinte ugyanazon a helyen lett felállítva: Tisza szobra a Horthy-korban és napjainkban látható a tér északi részén, Károlyi szobra pedig az 1970-es évektől a legutóbbi időkig állt ugyanott.

Az első világháború utáni összeomlás olyan súlyos tragédia volt, hogy a kortársak és az utókor is igyekezett, igyekszik felelőst találni a korabeli magyar politikusok közül. A baloldal hagyományosan Tisza Istvánt, a jobboldal Károlyi Mihályt tekinti a súlyos tragédia fő felelősének. Viszont a baloldal Károlyit az első köztársasági elnökként és demokrataként ünnepli, míg a jobboldal Tiszában látja az elveszett aranykor hősies megtestesítőjét. A két politikus megítélése olyannyira ellentétes, hogy még szobraik se férnek meg egy helyen – mintha két párhuzamos múltja lenne az országnak. Az alábbiakban néhány jellegzetes idézet segítségével illusztráljuk, hogy mit gondolt személyükről az utókor.

Érdemes megfigyelni, hogy mely szövegrészek próbálnak az érzelmekre, s melyek az értelemre hatni! Mely szövegrészek elemzik az egykori történeti helyzetet, s melyek fogalmaznak meg ítéletet? Az ítélkező szövegrészeknél érdemes belegondolni, hogy milyen világnézet jegyében fogalmazza meg véleményét az ítéletalkotó!

Tovább olvasom!