Volt-e forgatókönyv?

forgatókönyvEgy elmesélt történet abban különbözik a valóságtól, hogy a valóságban senki nem tudja a történet irányát. Mint amikor a Trónok harca első évadját filmre vitték… 😉 Persze „hosszútávon mindenki halott” – ahogy John Maynard Keynes mondta.

Ha végignézünk Oroszország, Németország és Magyarország történetén, akkor úgy tűnhet, hogy a világháború végén és az azt követő időben nagyon hasonló események zajlottak le:

  1. A háborús gazdaság összeomlása miatt elviselhetetlenné nőttek az ellátási zavarok, ami lázongáshoz vezetett a hátországban.
  2. Az uralkodó nem tudta kezelni a problémát, ezért végül lemondott. A hatalmat az uralkodóház más tagjai sem tudták átvenni.
  3. Az államban élő kisebbségek megpróbáltak elszakadni.
  4. A háborúellenességükről ismert politikai erők vették kezükbe a hatalmat, s a politikai rendszert demokratizálták. Ettől azonban nem oldódtak meg a nehézségek.
  5. A legradikálisabb ígéreteket megfogalmazó kommunisták puccsal ragadták magukhoz a hatalmat.
  6. A kommunisták ellenében megszerveződtek az ellenforradalmi erők, polgárháborús viszonyok alakultak ki a vörösek és a fehérek között.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért alakult-e hasonlóan ezen országok sorsa, mert egységes forgatókönyv alapján zajlottak az események?

A válasz: NEM.

Tovább olvasom!