Mit tettek eközben a magyarok?

Országvédő diáktüntetés 1919 februárjában

A magyar külpolitika az első világháború után jelentős hátrányból indult. Mivel korábban a külpolitika a Monarchia közös ügyei közé tartozott, ezért Magyarországnak sem külügyminisztériuma, sem diplomáciai hálózata nem volt. Ezeket az 1918 őszén függetlenné váló országnak, vagyis a Károlyi-kormánynak kellett elkezdenie kiépíteni. Ezért is volt fontos, hogy mikor hívják meg az országot a békekonferenciára. Itt azonban az ország csak akkor jelenhetett meg, amikor az érdemi döntések már megszülettek. Így az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békedelegációnak már nem sok lehetősége volt, hogy befolyásolja a békefeltételeket. A rendelkezésre álló eszközöket azonban ők is megragadták, hogy felhívják a nemzetközi figyelmet az országot ért méltánytalanságokra. Érdemes azonban röviden áttekintenünk, hogy kik, milyen eszközökkel próbáltak küzdeni a történeti Magyarország területének megvédéséért, a kedvezőbb békefeltételekért, illetve a trianoni béke revíziójáért a világháborút követő években.