2016. október 8-án a Történelemtanárok Egyesülete konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervezett a magyar demokratikus hagyományokról. Az eseményről a TTE honlapján itt olvasható összefoglaló. A konferenciáról beszámolt a HVG is. A Horthy-kori demokratákról tartott előadásom ppt-je innen, szövege pedig innen tölthető le.
Október 8-án szombaton a Történelemtanárok Egylete konferenciát szervez „Emlékezetkiesés, avagy demokratikus hagyományainkról” címmel. A konferencia előadásainak témája a 20. századi magyar demokratikus hagyomány, ennek jelentősége és helye a történelemoktatásban. A konferencia nyitóelőadását Tölgyessy Péter politológus tartja, majd Ablonczy Balázs, Paksa Rudolf, Paksy Zoltán és Rainer M. János történészek beszélnek a Horthy-kori demokratákról és a Kádár-kori demokratikus ellenzékről. A konferencia után kerekasztal beszélgetés lesz arról, hogy kell-e politikatörténeti kánon a történelemoktatásban, és ha igen, akkor milyen. További részletek az esemény facebook oldalán olvashatók.
Nagyon boldog és sikerekben gazdag új évet kívánok a blog minden olvasójának!
Az előző posztban látható volt a szeptemberben indult blog évvégi statisztikája, ami számomra több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt nagyon örömteli, hogy a bejegyzések sokakhoz eljutnak – és nem csak a határokon belül. Másrészt nagyon érdekes látni, hogy melyik bejegyzéseknek volt a legnagyobb az olvasottsága. Úgy tűnik, hogy a tankönyvekben kevesebb helyet kapó életmódtörténet (klasszikus férfidivat) és a nőtörténet iránt legalább annyi érdeklődés van, mint a vezető politikusok (Tisza István, Károlyi Mihály, Horthy Miklós) életútja és emlékezete iránt. Tanulságos továbbá, hogy az olyan elméleti jellegű kérdések is érdekesek az olvasóknak, mint például a bűnbakképzés mikéntjéről szóló bejegyzés. Vagyis az olvasói visszajelzések egyértelműen megerősítik azt a vélekedésemet, hogy a történelem a maga sokszínűségében és összetettségében izgalmas. E szellemben fogjuk tehát folytatni az előttünk álló 2016-os évben is.
A következő bejegyzésekben az első világháborút lezáró békerendszerrel foglalkozunk, majd pedig egy körkép következik a világtörténelem két világháború közti időszakáról.
Zárásként pedig hadd ajánljak egy különösen izgalmas japán rajzfilmet, mely egy igen különleges perspektívából közelít az európai kultúrkincshez – és a történet egyik szála a két háború közti időszak történelmének oktatásához is használható (de erről majd később részletesen):
A japán Fullmetal Alchemist című rajzfilmsorozat főcímzenéje. Az emblematikus japán rajzfilmsorozat az európai kultúrkör sajátos feldolgozása, s így a történelem, a filozófia és erkölcstan oktatásában többféleképpen is jól hasznosítható
A TANKÖNYVÖN TÚL 