A modern tudomány

A két világháború közötti időszak a tudományban és a technikai fejlődésben nem jelent önálló korszakot. Folytatódtak a 19. században megindult folyamatok (technikai fejlődés, modernizáció, gazdasági növekedés), a világháborúk erre csak átmenetileg, illetve kis mértékben hatottak (egyes technikai vívmányok kicsit lassabban terjedtek el, míg más kutatások kicsit felgyorsultak, a gazdasági növekedés pedig rövid időre megtorpant). Az alábbiakban azokról a jelentős tudományos felfedezésekről, elméletekről lesz szó, amelyek meghatározó hatást gyakoroltak a két világháború időszakában élők világképére. A 19. század második felében és a 20. század elején ugyanis több olyan meghatározó jelentőségű tudományos felfedezés és elmélet született, melyek megingatták az addig érvényesnek hitt világképet.

Tovább olvasom!

Reklámok

Lehetett-e volna másként?

 mi marad ásványianayag 1919

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy a magyar politikusok, katonák, a társadalom egésze lényegében minden rendelkezésre álló lehetőséget végigpróbált, hogy az első világháború után minél kevesebb területet veszítsen az ország. Ezek a törekvések azonban nem jártak jelentős, illetve tartós sikerrel, mivel a nagyhatalmak más sorsot szántak az országnak. Sokakban felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon lehetett volna-e mégis valahogy sikeresen megőrizni a történeti Magyarországot vagy annak nagyobb részét a világháború után? Meglátásom szerint nem. Pontosabban: ekkor már nem. A leggyakoribb feltételezés az, hogy az őszirózsás forradalom idején már meg kellett volna szervezni a katonai ellenállást. Kevéssé ismert, de a Károlyi-kormány idején volt ilyenre példa: a helyi lincselések ellen erővel lépett fel a kormányzat. És éppen ez ösztönözte őket a frontról hazatérő katonák mielőbbi leszerelésére, mivel éppen a hazatérő katonák voltak az elégedetlenségből fakadó spontán lincselések elkövetői. Számos történész mutatott már rá arra is, hogy közvetlenül az első világháború után az is teljesen érthető, hogy miért nem akartak katonai ellenállást szervezni. Károlyiék ugyanis kezdetben hittek abban, hogy igazságos béke fog születni. Viselkedésük csak az utókor mindentudásával látszik naivitásnak, akkoriban azonban szinte minden magyar politikus ebben bízott. Ekkor még azok is bizalmat szavaztak Károlyiéknak, akik később látványosan szembefordultak velük és őket kezdték hibáztatni az ország minden bajáért. Azt is be lehet látni, hogy egy szervezett katonai ellenállás 1918–1919 fordulóján még nemigen járhatott volna sikerrel, mert az országot ellenséges katonai gyűrű vette körbe (cseh, román, szerb és francia antant katonasággal), amely együttesen jóval nagyobb létszámú, jobban felszerelt és sokkal motiváltabb is volt, mint a magyar katonák. (Ez látható a tanácsköztársaság önvédelmi harcainak sikertelenségéből is: egy fronton tudtak ugyan látványos eredményt elérni, de több fronton egyidejűleg már nem.) Mit lehetett volna akkor másként tenni?

Tovább olvasom!

A Nagy Háború jelentősége

lávafolyam

Az első világháború a 20. század legnagyobb hatású eseménye. Ennek belátáshoz elég csak számba venni azokat a következményeket, melyeket a világháború és az azt követő rendezés okozott:

Tovább olvasom!

A blogról

Az előző tanévben felkértek, hogy készítsek háttéranyagokat az OFI (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) 11. osztályosoknak készülő, új történelem tankönyve számára. A két világháború közti időszakra vonatkozó szövegeim felhasználásával készült tankönyv itt érhető el online. Igazából döbbenetes érzés, hogy sok ezer középiskolás tanul már az idei tanévtől az általam készített háttéranyagokra épülő tankönyvből.

Ez a blog szorosan kapcsolódik ehhez a tankönyvhöz. A blog célja, hogy kiemelje a lényeget és kiegészítse a szűkre szabott tankönyvleckéket olyan fontos és érdekes részletekkel, amelyek jobban érthetővé teszik a két világháború közti korszakot. Úgy gondolom ugyanis, hogy érdemes a tankönyvön túl is foglalkozni ezzel az időszakkal, mivel az első világháborúval lezárult a komótosan hömpölygő tizenkilencedik század, s új, sebesebb folyású, zuhatagos irányba terelődött a történelem folyama.

Úgy tervezem, hogy az előttünk álló 2015/2016-os tanévben sorra fogom venni itt a blogon a tankönyvben is tárgyalt fontosabb témákat az első világháború végétől a második világháborúig bezárólag. Hetente egy-egy „leckéről”, s azon belül több részkérdésről fogok írni. Remélem, hogy a blogra feltett anyagok hasznosnak bizonyulnak majd a 11. osztályos diákoknak és tanáraiknak. De bízom benne, hogy azoknak is tanulságos és érdekes lesz a blog, akik nem iskolai tananyagként foglalkoznak a történelemmel, hanem egészen egyszerűen „csak” érdeklődnek a korszak iránt.

Még valamit fontosnak tartok előre elmondani: ez a blog számomra hobbi. Nem munka és nem kötelesség. (És persze pénz se jár az írásokért.) Vagyis nem az OFI hivatalos fóruma és végképp nem a „történettudomány hivatalos álláspontja”. A blogon megjelenő bejegyzésekben olyan témákról lesz szó, amelyeket én, a két világháború közti korszakkal foglalkozó történészként fontosnak és érdekesnek tartok. Amiről beszélnék a diákjaimnak, ha középiskolában tanítanék. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a blog olyan történeti látásmódot próbáljon átadni az olvasóknak, amely segít a régi korokból ránk maradt szövegek és képek értelmezésében. Ezen felül időről-időre arra is rá akarok majd mutatni, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le a múlt megismeréséből.

Zárszóként pedig álljon itt egy klasszikus:

(A blog részletes leírása és technikai információi elérhető itt.)