Konferencia beszámoló – A Horthy-kori demokraták

Névtelen.png

2016. október 8-án a Történelemtanárok Egyesülete konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervezett a magyar demokratikus hagyományokról. Az eseményről a TTE honlapján itt olvasható összefoglaló. A konferenciáról beszámolt a HVG is. A Horthy-kori demokratákról tartott előadásom ppt-je innen, szövege pedig innen tölthető le.

Konferencia ajánló: demokraták a történelemoktatásban?

demokratikus hagyományaink.jpg

Október 8-án szombaton a Történelemtanárok Egylete konferenciát szervez „Emlékezetkiesés, avagy demokratikus hagyományainkról” címmel. A konferencia előadásainak témája a 20. századi magyar demokratikus hagyomány, ennek jelentősége és helye a történelemoktatásban. A konferencia nyitóelőadását Tölgyessy Péter politológus tartja, majd Ablonczy Balázs, Paksa Rudolf, Paksy Zoltán és Rainer M. János történészek beszélnek a Horthy-kori demokratákról és a Kádár-kori demokratikus ellenzékről. A konferencia után kerekasztal beszélgetés lesz arról, hogy kell-e politikatörténeti kánon a történelemoktatásban, és ha igen, akkor milyen. További részletek az esemény facebook oldalán olvashatók.

Modern eszmék filmen: Harcosok klubja

fightclub-k

A Harcosok klubja az ezredforduló egyik kultikus filmje volt. De nem csupán generációs film, hanem messze több annál. Igazi „kötelező darab”, mely az eltelt évek során semmit sem veszített varázsából. De miért érdekes nekünk itt a blogon? Azért, mert a film nem csak az 1990-es évek jobb megértéséhez használható forrásként, hanem a modernkori eszmetörténet számos képviselője és elmélete is szóba hozható a film kapcsán. Ráadásul az eszmetörténeti utalások egy izgalmas történetbe ágyazva és elgondolkodtató mondatokban megfogalmazva jelennek meg a filmben.

Néhány szempont a film eszmetörténeti rétegeinek és kulturális utalásainak felfedezéséhez:

Tovább olvasom!

A kulturális élet sokszínűsége

robert-musil-a-tulajdonsagok-nelkuli-ember-1-3-9444650-nagy

A kultúra és a művészetek érzékenyen és gyorsan reagáltak a kor legtöbb változására. A tudományos elméletekben megmutatkozó elbizonytalanodás megjelent a társadalomtudományi és bölcsészettudományi elgondolásokban is. Számos korabeli gondolkodó vélte úgy, hogy a természettudományok más jellegűek, mint a társadalomtudományok. Érvelésük szerint a természettudományok kutatói általános (mindig és mindenütt érvényes) törvényeket akarnak felfedezni, míg a társadalomtudományok művelői az egyedi jelenségeket értelmezik. Ehhez kapcsolódóan merült fel a kérdés, hogy vajon a társadalomtudományi kutatások képesek-e objektív (tárgyilagos) képet adni a valóságról. A fenomenológia irányzata egyenesen azt állította, hogy soha nem magát a valóságot vizsgáljuk, hanem azt az élményt, amit megtapasztalunk. A tudományok jellegéről és objektivitásáról szóló vita a modern tudománytörténetben azóta is többször fellángolt. Az elbizonytalanodásra válaszul Ludwig Wittgenstein azzal próbálkozott, hogy megkülönböztesse a tudományos és nem tudományos kijelentéseket. Nyelvfilozófiai kutatásai szerint ugyanis egy kijelentés lehet empirikus (azaz a valóságról szól és leírható logikai jelekkel) vagy misztikus (tehát nem empirikus kérdésekre vonatkozik, hanem olyanokra mint pl. az erkölcs, a vallás). Az elbizonytalanodás legjelentősebb irodalmi megjelenítői közé tartozott az osztrák Robert Musil, aki A tulajdonságok nélküli ember című többkötetes művében nem csak az Osztrák-Magyar Monarchiának állított emléket, hanem azt is hangsúlyozta, hogy a történelem számos más módon is történhetett volna. Musil regényét emellett az ideológiákkal szembeni bizalmatlanság hatja át.

Tovább olvasom!

A fejlődés hatása a mindennapokra

A 19. század végétől két terület fejlődött nagyon látványosan, átalakítva a mindennapi életet: az egészségügy és a közlekedés-kommunikáció. Az orvostudomány, az egészségügy és az élelmezésügy látványos fejlődésének köszönhetően jelentősen nőtt a születéskor várható élethossz. Ez leginkább a csökkenő csecsemőhalandóságnak és a tbc elleni sikeres küzdelemnek volt köszönhető. Ezek mellett a 20. századi orvostudomány egyik nagy áttörése volt az úgynevezett szulfonamidok alkalmazása. Ezek a gyógyszerek lehetővé tették, hogy egyes bakteriális megbetegedéseket egy injekció beadásával kezelni lehessen. Még az orvosok is hitetlenkedtek, hogy olyan betegek, akik korábban szinte biztosan meghaltak volna, most néhány nap alatt felgyógyultak. A fejlődés következő lépcsőfokát alapozta meg, hogy 1928-ban Alexander Fleming felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint. Ennek tömeges alkalmazása a második világháború idején terjedt el, s ezzel egy sor, korábban rettegett betegség vált kezelhetővé.

Tovább olvasom!

A modern tudomány

A két világháború közötti időszak a tudományban és a technikai fejlődésben nem jelent önálló korszakot. Folytatódtak a 19. században megindult folyamatok (technikai fejlődés, modernizáció, gazdasági növekedés), a világháborúk erre csak átmenetileg, illetve kis mértékben hatottak (egyes technikai vívmányok kicsit lassabban terjedtek el, míg más kutatások kicsit felgyorsultak, a gazdasági növekedés pedig rövid időre megtorpant). Az alábbiakban azokról a jelentős tudományos felfedezésekről, elméletekről lesz szó, amelyek meghatározó hatást gyakoroltak a két világháború időszakában élők világképére. A 19. század második felében és a 20. század elején ugyanis több olyan meghatározó jelentőségű tudományos felfedezés és elmélet született, melyek megingatták az addig érvényesnek hitt világképet.

Tovább olvasom!

A világgazdaság a két világháború között

 Névtelen1

Topografikus térkép Európa országainak 1923-as gazdasági fejlettségéről. A térképen az országok alakja úgy van eltorzítva, hogy az ország mérete az adott állam gazdasági fejlettségét fejezze ki

Az 1920-as évek második felére a fejlett országok gazdasága ismét jelentős fejlődésnek indult. 1925 és 1929 között a nyugati világ termelése átlagosan 20%-kal nőtt, s így idővel elérte, majd meghaladta a világháború előtti utolsó békeév szintjét. A növekedés üteme azonban lassabb volt, mint a világháború előtti fejlődésé. Ráadásul jelentős különbségek mutatkoztak a fejlett államok között is: Nagy-Britannia 6%-os, Németország 18%-os, Franciaország 40%-os, míg az USA 72%-os növekedést mutatott.

Tovább olvasom!