Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból

A bejegyzés letölthető nyomtatható pdf formátumban!

Otto Dix: Önarckép (1926)

George Grosz: Önarckép (1927)

Otto Dix (1891-1969) szociáldemokrata családból érkezett, apja szobrász volt. Festőművésznek tanult, majd végigharcolta az első világháborút, ahol előbb a nyugati, majd a keleti fronton szolgált. Az első világháború után kialakult új német művészeti irányzat (Új tárgyilagosság) egyik legismertebb alakja George Grosz mellett. Több művében ábrázolta a háború szörnyűségét, valamint görbe tükröt tartott a háború utáni nagyvárosi életnek. Számos portrét készített kortársairól. A náci időszakban Dix munkáit degenerált művészetnek bélyegezték. Ekkoriban főleg tájképeket és a náci esztétikai elvárásokkal össze nem illő képeket festett. A második világháború után francia hadifogságba került. Kései művei közt gyakoriak az allegorikus vallásos képek. Munkásságát 1945 után a legjelentősebb állami kitüntetésekkel is elismerték.

George Grosz (1893-1959) egy berlini kocsmáros fiaként látta meg a napvilágot. Rajztehetségére korán felfigyeltek, művészeti iskolákba járt. 1914-ben önkéntesnek jelentkezett, egy arcüreggyulladás miatt azonban 1915-ben mentesítették a katonai szolgálat alól. 1916-ban megváltoztatta nevének írásmódját Groß helyett Groszra, hogy ezzel is tiltakozzon a német nacionalizmus ellen. 1918-ban a Spartakus Szövetség tagja lett, rövid időre le is tartóztatták a Spartakus-puccs idején. Az 1920-as években az új német művészeti irányzat (Új tárgyilagosság) egyik legismertebb alakja Otto Dix mellett. Szatirikus képei miatt többször elítélték. 1933-ban családjával az Egyesült Államokba emigrált, ahol 1938-ban kapta meg az állampolgárságot. Festőiskolát nyitott és több rangos művészeti akadémia tagjává választották. 1946-ban kiadta önéletrajzát „Egy kis igen és egy nagy nem” címmel. Az 1950-es években visszaköltözött Nyugat-Berlinbe. Itt halt meg 1959-ben, miután egy átmulatott éjszakát követően leesett egy lépcsőről.

Dix és Grosz művei – tematikus csoportosításban – kitűnő betekintést nyújtanak a Nagy Háború és a weimari köztársaság Németországának közhangulatába két elkötelezett, baloldali művész szemén keresztül.

A háború Otto Dix képein

Otto Dix: A háború borzalmai címmel készített rézkarcsorozatot 1924-ben

Néhány évvel később pedig egy szárnyas oltár formájában is megörökítette a háború borzalmait. Otto Dix: A háború (1929-1932)

Dix háborús képeiről egy hat perces német nyelvű és angol feliratos videó:

Mit gondolsz miért vált Otto Dix számára ilyen meghatározó témává a háború?

A hátország George Grosz szemével

A baloldali kép: A város (1916-1917)

A középső kép: Németország: téli rege (1917-1919)

A jobboldali kép: A temetés – Oskar Panizzának ajánlva (1917-1918)

A baloldali kép: Öngyilkosság (1916)

A jobboldali kép: John, a kéjgyilkos (1918)

Milyen színek uralják Grosz képeit? Mennyire rendezett az egyes képek kompozíciója?

A háború kárvallottjai

Otto Dix képei a visszatért hadirokkantakról: Hadirokkantak (1920), A skat játékosok (1920), A Prágai utca (1920). A skat nevű kártyajáték Németország „nemzeti kártyajátéka”, amit 32 lapos kártyával játszanak. A játék első szabályleírása 1813-ból ismeretes.

Miként jelennek meg a hadirokkantak a képeken? Milyen szórólap látható A Prágai utca című kép bal alsó sarkában?

Otto Dix: Emlékezés a brüsszeli tükörteremre (1920)

Milyen háborús esemény vált szép emlékké Dix képe szerint? Vajon miért érezhetnek nosztalgiát a katonák a háború iránt 1920-ban?

Élet a háború után

George Grosz képei: Emberek (1919), Cím nélkül (1920), Szürke hétköznapok (1921)

Miként változott Grosz képeinek színvilága és a képek kompozíciója a háború után?

Otto Dix portréi: Sylvia von Harden újságírónő (1926), Dr. Heinrich Stadelmann pszichiáter (1922), Anita Berber táncosnő (1925)

Mennyire lettek kifejezőek a portrék? Sikerült-e szerinted megragadniuk az adott személy fontosabb tulajdonságait? Kifejezik-e a képek az ábrázolt személyek foglalkozását?

A nagyváros fényei és árnyai

Otto Dix: Nagyváros (1927-28)

Otto Dix képei: A szalon (1921), Három prostituált az utcán (1925)

George Grosz képei: Kávézó (1926), valamint a Kávézó című kép jobboldali jelenete színes vázlatként (1927)

Mit hangsúlyoz Grosz képén az, hogy a férfinak disznófeje van?

George Grosz képei: A színház után (1926), Utcai jelenet Berlinben (1928), New York-i pár (1933)

Otto Dix képei: Búcsú Hamburgtól (1921), A szépséghez (1922)

Nem furcsa, hogy a második képnek „A szépséghez” címet adta a festő? Miként jelennek meg a modern világ sajátosságai a képen?

Társadalomkritika és politika

Otto Dix képei: Munkásfiú (1920), A kapitalizmus két áldozata (1923), Kenyeret akarunk! (1923). A kapitalizmus két áldozata című képnek eredetileg „Kurva hadirokkanttal” volt a címe, mivel egy szifilisztől sebes arcú prostituált és egy háborús arcsérülést szenvedett hadirokkant látható rajta. A grafika címét azért változtatták meg, mert egy kommunista újságban jelent meg, amely az imperialista kapitalizmus mohóságára és kártékonyságára akarta felhívni a figyelmet.

Milyen érzéseket sugároz a munkásfiú portréja? Milyen kontrasztot hangsúlyoz a Kenyeret akarunk! című kép?

George Grosz képei: Republica Automatons (1920), Az agitátor (1928)

Mit fejezhet ki a „köztársasági automaták” című kép? Milyen érzést sugall az agitátor című mű?

George Grosz képei: A társadalom pillérei (1926), Napfogyatkozás (1926)

Mire utal a „napfogyatkozás” című kép elnevezése? Mely társadalmi csoportok jelennek meg a képeken? Mit sugallnak a képek ezen társadalmi csoportoktól?

Otto Dix: Utcai harc (1927)

A náci rezsim és következményei

Otto Dix: A hét halálos bűn (1933). Az irigységet szimbolizáló gyermek arca előtt látható maszkra csak a háború után festette fel a jellegzetes bajuszt. Egyébként csak az allegorikus halál testtartása utalt a horogkeresztre.